Kit minden jó oltalmaza;
Volt egy idő, hol mindenek
A közhaszonra éltenek,
Míg az arany szabadságért
Ki-ki szívesen ontott vért.
De most minden, ha dolgozik,
Csak magáról gondolkozik.
Amely érdem hajdanába
Vitézt csinált, valójába,
Ha most magad úgy viseled,
Egy bolonddal több lesz veled.