Mécs László - A közös fészek melege


Mécs László - A közös fészek melege
Otthon hogyha két magyar van együtt,
ott uszít a virtus, gőg s a gond.
Örök kakasviadal van, vetjük
búzánkat, de szántónk harcporond!

Odahaza átkok közt tagadjuk,
hogy szeretjük egymást véresen,
sátorunkat skalpokkal kirakjuk,
s nem hat meg a pokol érve sem!

Testvérek közt van csak oly gyűlölség,
ahogy otthon gyűlölünk s ütünk!
Leátkozzuk fájáról gyümölcsét
s kalapjáról csokrát, ha kitűnt!

Ámde hogyha idegen faj gőgje
meghajszol, mint kóborló kutyát,
s néked csak bajt, tüskét terem földje,
megbecsülöd a retyerutyád!

Idegenben bármilyen magyarral
találkozunk. ünnepünk vagyon.
Emlék kertünk megöntözzük borral,
s minden virág élni kezd nagyon!

Szavainkon anyacsókos illat,
fellebben a bánat fellege,
s előjön, mint sötétben a csillag
közös fészkünk minden melege!

Szerkesztés dátuma: szombat, 2011. január 15. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,657 Kategória: Rendületlenül » Még mindég a két háború közt
Előző cikk: Kosztolányi Dezső - Zászló Következő cikk: Mécs László - A pisztrángok példája


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: