Jékely Zoltán - A római tavaszból


Jékely Zoltán - A római tavaszból
Hogy élvezhesselek, szép idegen tavasz,
mikor még otthon öldököl a tél,
kunyhók s vén templomfedelek roskadoznak
méteres hó alatt, s a föld kemény lett,
hogy sírgödröt se lehet ásni benne –?
Hogy élvezhesselek, kertalji este,
langyos szellő, aranyló hold a réten,
amikor otthon jégpadozat fedi
a vizek hátát, s hófúvásos
nagy utak mentén megfagy a vándor –?
S szabad lélek, hogy engedjelek el,
hogy küldjelek a pálmafás romokra,
s belé a Dél kékjébe, aranyába,
amikor otthon az emberi lelken
történelmi szorongás s fekete gond ül –?
Minő tavaszt küldesz oda, Istenem?
Rontó, teremtő olvadás, vajon mit
zúdítasz hazámra vad szeleddel,
s megállnak-é az áradt patakokban
hentergő, rohanó, iszonyú sziklák –?

Szerkesztés dátuma: szombat, 2011. január 15. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,224 Kategória: Rendületlenül » Még mindég a két háború közt
Előző cikk: Illyés Gyula - Ozorai példa Következő cikk: Jékely Zoltán - Kóborlás Itáliában


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: