nagy próba!
Jön az orosz, jön az orosz,
itt is van már valóba.
Eljött tehát az utolsó
ítélet,
de én attól, sem magamtól,
sem hazámért nem félek.
Miért félnénk az ítélet
napjától?
Féljenek ők, kik viselik
magokat oly galádul.
Kik rátörtek az ártatlan
magyarra,
most veri meg az Úristen
mindenható haragja.
Föl hazámnak valamennyi
lakója!
Ideje, hogy tartozását
minden ember lerója.
Ki a házból, ki a síkra
emberek!
Legyen egész Magyarország,
legyen egy nagy hadsereg !
Ki is megyünk, szó sincs róla
mindnyájan!
Meghalni, vagy győzedelmet
nyerni a szent csatában.
Szent a csata, nem harcolunk
zsarnokért,
zsarnok ellen, szabadságunk,
Istenünk és hazánkért.
Átkos zsarnok érezted hát
vesztedet?
S hogy megtartson, az ördögnek
eladtad a lelkedet!
De hiába volt a vásár,
elhihedd...
Kit az Isten elhagyott, azt
az ördög nem menti meg.
Sok az orosz, nagy a száma:
Ki haszna?
Több lesz ott a magyar, talán
száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben
mint azok,
hála Isten, minket hív úgy
a világ, hogy magyarok.
Ne féljetek, gyermekeink, ne
féljetek.
Nem szúr által dárdájával
a vad kozák titeket.
Feleségink, kedveseink, ne
sírjatok,
idegenek ölelése
nem tesz csúfot rajtatok.
Minden ami szent előttünk
kockán van,
ha a világ támad is meg,
Győznünk kell a csatában.
Ha millióknak kell elveszni,
vesszen el. -
Ki fogna most fukarkodni
életével, vérével ?
És te Isten, magyarok nagy
Istene,
Légy népeddel, jó népeddel,
hű népeddel légy vele!
Tedd hatalmad fiaidnak
lelkére,
világdöntő haragodat
fegyvereink élére!
