Nem vétettem soha


Nem vétettem soha
Nem vétettem soha Szeben várassának,
Mégis besoroztak gyalog-katonának.

Verje meg az isten Szeben mészárossát,
Hogy mér vágta vót le kicsi bornyu lábát!

Szegén kicsi bornyu ben tud lábán járni,
Gyalog-katonának hátán kell hordozni.

A gyalog-katona mikor masírozik
S köti a bakkancsát, nagyot káromkodik:

Teremtette bakkancs, be kurta a szára!
Menyen az utcára, megmerül a sárba.


Marosszéki gyűjtés, Kriza János

Változata Erdélyinél:

Soha nem vétettem Székes-Fehérvárnak,
Mégis bejutottam lovas katonának.

Lovasnak állottam, bokancsosnak tettek,
Hej illyen teremtettét! már mindjárt rászedtek.

A lovas katona mikor masírozik,
Felül a lovára, csak ugy dohányozik.

A szegény bakancsos mikor masírozik,
Hej kerüli a nagy sárt, csak ugy káromkodik.

Átkozott csizmája! be rövid a szára,
Hej minden órában elmerül a sárba.

Verje meg az isten mészáros bárdját,
Hej mért vagdosta el a kis borju lábát.

Mostan a kis borju nem tud lábáb járni,
A szegény bakancsosnak hátán kell hordani.

Szerkesztés dátuma: szombat, 2011. január 15. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,038 Kategória: Rendületlenül » Századfordulónk
Előző cikk: Ne higyj magyar a németnek Következő cikk: Putnokon már


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: