Azon mene, azon mene el Kossuth.
Elvitte a koro-koro-koronát,
A magyarnak minden jovát, bónumát.
Visszatér ő még valaha, valaha,
Haza jő még az a fényes korona.
Felderül még a magyarnak a napja,
Akkor leszen a németnek bánata.
Muszka lova érdemli meg a zabot,
Az nyerte meg Erdélyt s Magyarországot
Hallgatással verje isten örökké...
Hej a magyart rabbilincsbe zárta bé.
Tizenkét év elég sajnos volt nekünk,
Mert a zsarnok kiszivta piros vérünk,
Szaladj, hordjad nyálas szájad előlünk,
Mert mi, hidd meg, hogy sohasem szerettünk.
Udvarhelyszéki gyűjtés, Sebesi Jób