Keszthelyen megbetegedtem, Rendelésre mentem. Fejemet bevertem, Sebes lett szemem, Eres kezem véres, Rémes. Szeletekre ment kezem, Szepegek. Térdem Nem érzem, lebegek, Szellemeket érzékelek, Nyelvemen vércseppek, Belem reszket, Ez se lenne veszteg. Kezek felemelnek, Lefektetnek, s kérdeznek: Két hét elég lesz betegnek?
Levelezzetek, gyerekek! Jegyezzetek meg neveket: Lengyeleket, németeket, Észteket, egyebeket. Kérjetek képeket, Kérdezzetek szépeket, Ne nehezteljetek meg, Ne legyetek elkeseredve, Leveletek nem keveredhet el, Legfeljebb nem helyesen Értelmezték helységneveteket, (Vécs helyett Pécs, esetleg Décs) leveletek legyen fecske, felkeresve messze helyeket, elvetve szeretet.--- Levelezéssel Szerethettek meg nyelveket.
Ez festék. Tegyétek elétek! Ez meg ecset. .Hegye érjen tejbe, Fessétek e helyre kezeteket, Kezdetnek nem nehéz ez, gyerekek. Évek telnek el, És testeket festhettek, Tengert, eget, keresztet, Hegyet, melyet szem el nem eresztett--- Egyeseknek ez lehet Megélhetése, kenyere, Teret engedhet érzelmeknek, De keze nem remeghet,
Vederben mereven hever egy heveder, Fegyvere ész és kész. Szellem-esteken tekereg ellebeg vének kezére, Vén Veér vezére nem tesped: eszére szerel egy kést, ezzel reszel. Gyermek beszél: „Te teszel ezreknek kegyetlen , eszetlen eresztést? Szemtelen! Életet nem engedek el. El e kezekkel, ezek elevenek - temetetlenek lesznek, S nem esznek epret, egrest, tejet, szedret, lepényt, kenyeret. Kerekezz el szekereden, seperj el!” Hevederem nevet, nem cserél nevet, egyet még hever, s lelketlen e fejbe egyméteres szegeket egyenként ver be. Szétesvén -- késével felszeletel.
Verte férje Emesét: Kevés lett az eleség, Legvégén kis Emese Sírverembe beese- -.-.-.-.-.-.--.-.---.-.--.-- Bence keveset keresett Ezért nem evett eleget. Ez lett szegénynek veszte: E televény végleg elnyelte. -.-.-.-.-.-.-.-.---.--.--.--.--- Cseresznyét csent e gyermek, Nem ért el zsenge szemeket, Egy perc, szétverte fejét, Egekből végleg leesett. -.-.-.-.-.-.-.------.--.--.------ Teremtett lélek, el ne menj, Vess melleden keresztet, Ez nevenincs némber fekhelye. Kit férje verembe eresztett. -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.---.-.-.-.-.— Élete keserves félelemben telt, Hetven évet leélt, Elrejtette éveit e televény Ne nevessétek ki szegényt.
Szemed se rebbenjen: Hetet vegyél kétszer, Eredményét négyszer, Erre tegyél kétszer hetet Eredményed helyesen: hetven. Hetvenkedhetsz hetveneddel, Érd el, eredményed legyen negyven! Kezdd el: Vegyél egyet, Még egyszer egyet….
Seregek élén elment Lehel, Mellén tehénserlege, Elvesztette kedvelt vezérét, El seregét, Kegyelmet nyerhetne, De serlegével fejbe verte Németek kegyetlen vezérét. Ezért lefejezték.
Rendelésre mentem.
Fejemet bevertem,
Sebes lett szemem,
Eres kezem véres,
Rémes.
Szeletekre ment kezem,
Szepegek. Térdem
Nem érzem, lebegek,
Szellemeket érzékelek,
Nyelvemen vércseppek,
Belem reszket,
Ez se lenne veszteg.
Kezek felemelnek,
Lefektetnek, s kérdeznek:
Két hét elég lesz betegnek?
Jegyezzetek meg neveket:
Lengyeleket, németeket,
Észteket, egyebeket.
Kérjetek képeket,
Kérdezzetek szépeket,
Ne nehezteljetek meg,
Ne legyetek elkeseredve,
Leveletek nem keveredhet el,
Legfeljebb nem helyesen
Értelmezték helységneveteket,
(Vécs helyett Pécs, esetleg Décs)
leveletek legyen fecske,
felkeresve messze helyeket,
elvetve szeretet.---
Levelezéssel
Szerethettek meg nyelveket.
Csendes kedvesem nevetgél vélem,
Én tévében rémmeséket nézek,
Megeszem meleg estebédem,
Reggel nem ébreszt vekker,
Heverészhetek kedvemre,
Ezért:
SZERETETTEL EMLÉKEZEM PÉNTEKRE!
Ez meg ecset. .Hegye érjen tejbe,
Fessétek e helyre kezeteket,
Kezdetnek nem nehéz ez, gyerekek.
Évek telnek el,
És testeket festhettek,
Tengert, eget, keresztet,
Hegyet, melyet szem el nem eresztett---
Egyeseknek ez lehet
Megélhetése, kenyere,
Teret engedhet érzelmeknek,
De keze nem remeghet,
Fegyvere ész és kész.
Szellem-esteken tekereg ellebeg vének kezére,
Vén Veér vezére nem tesped: eszére szerel
egy kést, ezzel reszel.
Gyermek beszél: „Te teszel ezreknek kegyetlen , eszetlen eresztést?
Szemtelen! Életet nem engedek el. El e kezekkel, ezek elevenek - temetetlenek lesznek,
S nem esznek epret, egrest, tejet, szedret, lepényt, kenyeret. Kerekezz el szekereden, seperj el!”
Hevederem nevet, nem cserél nevet, egyet még hever, s lelketlen e fejbe egyméteres szegeket egyenként ver be. Szétesvén -- késével felszeletel.
Kevés lett az eleség,
Legvégén kis Emese
Sírverembe beese-
-.-.-.-.-.-.--.-.---.-.--.--
Bence keveset keresett
Ezért nem evett eleget.
Ez lett szegénynek veszte:
E televény végleg elnyelte.
-.-.-.-.-.-.-.-.---.--.--.--.---
Cseresznyét csent e gyermek,
Nem ért el zsenge szemeket,
Egy perc, szétverte fejét,
Egekből végleg leesett.
-.-.-.-.-.-.-.------.--.--.------
Teremtett lélek, el ne menj,
Vess melleden keresztet,
Ez nevenincs némber fekhelye.
Kit férje verembe eresztett.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.---.-.-.-.-.—
Élete keserves félelemben telt,
Hetven évet leélt,
Elrejtette éveit e televény
Ne nevessétek ki szegényt.
Hetet vegyél kétszer,
Eredményét négyszer,
Erre tegyél kétszer hetet
Eredményed helyesen: hetven.
Hetvenkedhetsz hetveneddel,
Érd el, eredményed legyen negyven!
Kezdd el:
Vegyél egyet,
Még egyszer egyet….
Szerencsére feljegyezték nevét, helyét,
Ezért elmehetett este e zenés estre
S jegyét éjfélre zsebében meglelte.
Figyelmesen festek,
Seregélyeket,
Veres leveleket,
Kedves gyerekeket.
Esdve kerestek:
„Mester,
Terpeszkedj el esttel,
Ne pepecsetelj ecsettel!
Estebéded edd meg,
E kelmémet vedd meg.,
Ezret eleresztek,
Meztelen nem eresztlek.
Nevetek,
Mert mehetek.
Fények égnek,
Csendesen megyek
Fel, égnek.
Mellén tehénserlege,
Elvesztette kedvelt vezérét,
El seregét,
Kegyelmet nyerhetne,
De serlegével fejbe verte
Németek kegyetlen vezérét.
Ezért lefejezték.