Bizonyos, hogy az ősmagyarok sokáig még itt Magyarországon is két nyelvet beszéltek. De aztán az egyesülés a nyelvben is tökéletes lett, a csendes erdőlakók beszéde diadalmaskodott. Az új nép a társulást még abban a szóban is kifejezte, amelyet önmagának adott: a csendes halászok manysi, manys nevéhez a harcosok hozzátették azt a szót, hogy "eri", amely az ő nyelvükön férfit, valakinek a férfiát jelentette. Így keletkezett a manys-eri, vagyis manys-törzsbeli férfi, majd ebből a magyeri, azaz "jobban mondva" magyari. Sok helyen a nép, még nemrégiben is, ha megkérdezték, így válaszolt: magyariak vagyunk.
Forrás: Illyés Gyula - Ki a magyar?
