Magyar tájnyelvjárások II.-4. Tiszai típus


Magyar tájnyelvjárások II.-4. Tiszai típus

 

 

4.Tiszai nyelvjárás: 

Ide tartoznak a Duna–Tisza közének nem „ö”-ző települései, Kőrösök, Berettyó, Jászság kivételével Békés és Hajdú megye.   

 

Magánhangzók: keleti oldalon a köznyelvi „ó, ő, é”helyébe kettős magánhangzók kerölnek „óu, őü, éi” :- jóu, őüriz, jéig. Az „a, ő, á” köznyelvi marad, de az „e” nyílt. Szintén jellemző az „ë”-ző és „í”-ző hatás, 8 rövid magánhangzójából megkülönbözteti a kétféle „e”-t, hosszú magánhangzója viszont csak hét -féle van, a hangsúlyos „í” az „é” rovására megy: - kík, nígy, vír. 

Mássalhangzókból az „l” csak nagyon ritkán nem hallatszik, előtte és az „r , j” előtt lévő magánhangzó megnyúlik:- bó(ó)rjú, a(a)jtóu. Jellemző még a „j”-zés viszont nincsen „gy” és „ty”-zés: - dobja, kapja. Honnan kérdésre búl, bűl, túl, tűl, rúl, rűl alakban válaszolnak. A birtok többségét viszont nem jelölték: a lovatok és ökrötök ugyen azt jelenti, mint a lovaitok, ökreitek. A múlt idejű igeragozásban használatos „t” szintén a maival megegyező: - nyitottam, sütötte, az „ikes” igeragozást viszont nem használták.  

 

„A juhtejet mikór kifejik, elszűrjük, ëgy vájlingba, oszt beaottyuk aotouvvál, vagy ojannal, amijet magun csinálunk vaty patikaszërrel...Az aotout útycsináljuk, hogy mikór malacot ölünk, akkor a malacnak a gyomrát mëgvesszük, lëhúzzuk a fëlsejit, teletësszük souval, összevárjuk, fëlakasztyuk ëty szëgre. Áprilisik szárad. Áprilizsbe csináljuk az aotuot. Áprilizsbe összevagdájjuk a gyomrot karikára. A teheënsavuot fëlfóráljúk keëccër. Mikor a teheënsavou lëhül, akkor beleöntyük ëggy üvegbe. Akkór tëszünk hozzá csöves paprikát, szëmëzs bórsot, beletëszük a gyomrot is. Lëszoríttyut az üveget, hogy ne teërjen hozzá a levëgöü. Akkor haggyuk ëty hounapig disztoloudni, írni. Mikor mëgírik, akkór beottyuk vele a tejet. Ha jou au outou, akkor tíz literhë ëty kávëéskanállal kël. Mikor mëgalszik a birkaëé, akkor fëltörjük kanállal, hogy a savouját fëlaggya. Akkor a sajtruhába lëöntyük aszt a fëltört tejet. Akkor kinyomkoggyuk joul. Mikór beleöntyük a ruhába az aluttejet, akkor a sajtnyomouba tësszük a ruhát, oszt ot nyomkoggyuk ki. Mikór mán nindzsen benne savou, fëlakasztyuk csurogni. Másnap ki kël vënni a ruhábúl, oszt szárítouba szárad, ebbűl lëssz a gomoja. Mikór mëkszárad a gomoja, a gëipën lëdërájuk,...besouzzuk, lëgyúrjuk és kísz a túrou. 

(Kaba)

 

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. június 19.
Nézettség: 1,337 Kategória: Mi a Magyar? » Nyelvünk alkata
Előző cikk: Magyar tájnyelvjárások II.-3. Déli típus Következő cikk: Magyar tájnyelvjárások II.-5. Palóc típus


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: