Magyar tájnyelvjárások II.-5. Palóc típus


Magyar tájnyelvjárások II.-5. Palóc típus

 

5.Palóc nyelvjárás:

Nagy-Magyarország északi része tartozikl ide, a Vágtól keletre, Budapest, Cegléd, Szolnok vonalától északra. A palóc nyelvjárást három típusba sorolhatjuk, úgymint nyugatim keleti és déli palóc nyelvjárás. A három típus egymástól csak kis nyelvi különbségekben tér el.  

 

Magánhangzóit tekintve az „ó, ő, é” igen gyakran kettős magánhangzónak hangzanak „ou, öü, ëi” . A labilis hosszú „a”, ami inkább „á”-nak hangzik a keleti palóc nyelvjárásban egészen „o”-ig záródhat. 

-A nyugati palóc rendszerint „ë”-ző:-lëhet, embër, terëmt.

-A középső palócnyelvjárásban már az „e”-zés inkább „é”zésnek hangzik:- kéz, kék, jég. 

-Míg a keleti palócoknál az „e”-zés „í”-zésbe hajlik: - kéík, jéíg, kéíz.

Mássalhangzók tekintetében Nyitra vidéken az „ly”zés :- folyik, gólya, hallya, míg Érsekújvár körül már az „l”-zés fordul inkább, délen és keleten viszont a „j”-zés. Az „l, r, j” előtt álló magánhangzó csak a keleti típusnál nyúlik meg. Palatizálódás itt már nem csak a „n” estén fordul elő, hanem a „t, d, és l” hangoknál is kifejezett:- tyükör, tetyű, beszényi, gyinnye.

A "mëg" igekötő főleg a régi palócság estében teljesen hasonúl az előtte lévő mássalhangzóval:- mëttanál, mëhhal, mëffog. A honnan kérdésre a válasz- bó, bő, ró, rő, tó, tő raggal fejeződik be. A val, vel rag gyakran nem hasonul:- borval, ëgyve, kézvel. A „t” végű és az eszik, iszik igéket mindig rövid múlttal használják: - ëtt, itt, nyittam, sütte, vetted. A főnévi igenevek képzője mindig a nyi. Határozott névelőkből legtöbbet az „a”-t használják és szinte minden elé: a asztal, a embër. A sok és kevés számnevek után pedig többesszámot használ:- sok tyukok, keves malacok.  

 

"Táválelőtt áráttunk itt á faluvígënn, á pogrányi utná. Hát ászt á rëggelit köjjöt csinánunk má- ki is vótunk fárádvá és lëűtünk áz árokpártrë. Ém vótam ottant, Máris ásztánn á Jáncsi gyerëke Rezső és á Fő Imris. Hát áhugyán ëszünk ottánt, rëggelizünk, csák ém mëg mondom ánnák á Rezsőnek: Rezső gyün á kuruzsló ásszony ë! És ő áz mëg neki- nekëm ásszongyá: Të, në úgy mon neki, hoty kuruzsló asszony, - vásoró bábá. Mondom: Hugyán? Vásoró bábá? -Hát, hogy vásoró bábá. De őneki jp füle vót, Julának, min nekünk. Árrë ő mëkfordót, Julá. Pegyig én nem motám még neki, hogy vásoró bábá, csák ëgymás között. Hát hoty:Të kódós, të tetves,- áz ápád vágyonábá mëennyé árátnyi, në á másénn! Mék të tudot kicsúfonyi á másikat hogy vásóró bábá? Hát ...ém bizony' szígyëmbe máráttam áz é Julám mellett. Hát nem is tuttam neki mit visszászónyi. Hát szó níkő máráttam. Máris mëg ász mongyá nekem: Ne! Há kijjött á vásoró bábá, mos má hálgáthácc elëget! "

( Alsócsitár, Nyitra melett)

 

 

Reisz András időjárás jelentése palóc nyelvjárással.



Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. június 19.
Nézettség: 1,703 Kategória: Mi a Magyar? » Nyelvünk alkata
Előző cikk: Magyar tájnyelvjárások II.-4. Tiszai típus Következő cikk: Magyar tájnyelvjárások II.-6. Észak-Keleti típus


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: