Tompa Mihály - Szerettelek


Tompa Mihály - Szerettelek
Szerettelek, nem tagadom!
S hogy eltört a lakadalom:
Nem én vagyok, te vagy oka,
Miért hajlongtál ide, oda?

Nyílt rózsa volt az ajkad,
Hol nem csak egy méhnek szabad,
Égő tüzes nap a szemed,
Mely sok szívet melengetett!


Seregestül voltunk rabod,
Megszéditél ötöt, hatot;
Szerettél - , s mi hivek valánk,
Úgy mondta szád, úgy mondta szánk.


Két hű kebel vonzalmiban
A boldogság hő vágya van:
Szerelmedben nem volt e cél:
Hiúságból szeretkeztél!


S bár csábitón hajlál felénk:
Mint a madár, szétröppenénk!
Fészket rakánk, az ott, ez itt...
Sorsunk nyájas vidékre vitt.


Mégis ha úgy elképzelem:
Minő bűbáj ült képeden!
Az a mosoly... haj... váll... szemek...
Rád éppen nem neheztelek!


Ennyit kimondhatok...! s ha még
Tán többet is kimondanék:
A ház csendjét ásnám alá...
- Feleségem meghallaná!

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. január 27. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,577 Kategória: Szeretni tehozzád szegődtem » Klasszikus
Előző cikk: Szilágyi Domokos - Ha nem vagy itt Következő cikk: Tóth Árpád - A hídon


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: