Szabó Lőrinc - És mikor újra megcsókoltalak


Szabó Lőrinc - És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se bírtál... Halkan nyöszörögtél,
mint szenvedõ állat: mély zsibbadás
zsongott feszülõ izmainkban és
a szerelemtõl szavunk elapadt.
Elapadt, elakadt, - óh szenvedõ
szegény kis állatom, mily védtelen
néztél föl rám! mily édes és beszédes
volt néma mosolyod s mily biztató
ez az egész szótlan odaadás!
Ma is elõttem állsz: élõ aranyból
s virágból szõtt remegõ gyermekangyal,
ki rémülten és mégis bizakodva
bújtál hozzám, mikor égõ kezem
s ajkam simogató hulláma melled
bimbóiban gyönyörré merevült.

Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. január 28. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,185 Kategória: Szeretni tehozzád szegődtem » Klasszikus
Előző cikk: Szabó Lőrinc - A homlokodtól fölfelé Következő cikk: Szabó Lőrinc - Hervadó asszonyok


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: