József Attila - Judit


József Attila - Judit
Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik már,
be kell gyújtani.
Lecipeled a kályhát, egyedül hozod,
mint a hajdani

hidegek idejében, még mikor, kedves,
nem öleltelek,
mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy
nem vagyok veled.

Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ
s félelmetesebb.
Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk,
ha már szétesett.

Hideg csillagok égnek tar fák ága közt.
Merengsz még? Aludj,
egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze
s rám ne haragudj.

Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. január 28. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,152 Kategória: Szeretni tehozzád szegődtem » Klasszikus
Előző cikk: József Attila - Gyermekké tettél Következő cikk: József Attila - Mikor az uccán átment a kedves


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: