Be furcsa szerelem.
A szád már néma volt, de a szemed
az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt, jéghideg
nem is adtál kezet
de a szemed még megsímogatott
nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré
hideg testőrökül
de a szemed még rámleselkedett
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél és csak
a hegyes lándzsák maradtak ott,
de a szemed mégegyszer visszanézett
és mindent megadott.
