Egész Európában őshonos növény, de megtalálható Ázsiában, Észak-Amerikában, valamint Chilében is. Vad alakja hazánkban gyakran előfordul elsősorban nedvesebb árkok, rétek területén.
Jellemzés
A leveleszöldség színe élénk zöld, megtévesztésig hasonlít a parajra leveleinek mérete aránylag kicsi, formája hosszúkás. Íze savanyú, tömény.
Már az egyiptomiak ismerték és a termesztéséről a rómaiak is megemlékeznek. A liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség termesztéséről a római-pun háborúk óta tudunk. A középkorban Nyugat-Európában is kedvelt növény volt. Amerikában, Ausztráliában a XX. század elejéig csak halványítva termesztették, de fokozatosan áttérnek a zöldspárga fogyasztására.
Dél-amerikai származású, nagy gömbös kabaktermésű tökféle. Az amerikai eredeten kívül néhány botanikus az afrikai honosságot vallja, sőt egy időszakban indiai származásúnak tartották. Egyiptomi termesztése bizonytalan, a sírkamrák falán nem látható, ezért e feltételezés ez ideig nem is bizonyítható.
Már a római Columella és Plinius is említést tesz egy hasonló gyökérféléről. Őshazája Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia. A Volga és a Don vidékén mindmáig az életerő jelképe. Gyógyhatásának köszönhetően gyorsan elterjedt a híre a világon és a XII. századtól Európa szinte minden országában megkezdték termesztését.
Az uborka ázsiai eredetű, Kelet-Indiából, a Himalája déli lejtőiről származik. A legrégebben ismert zöldségfélék közé tartozik, már 4000 évvel ezelőtt termesztették. Az ókorban a római és a görög konyha is ismerte, salátaként fogyasztották.
A lilakáposzta őshazája Kis-Ázsiában található, azonban igen korán átkerült Európába is, ahol a rómaiak és a görögök, csodaszernek tartották. Igen nagy fagytűrő képességének köszönhetően hamar elterjedt a kontinensen.
Jellemzés
A vöröskáposzta gömbalakú, levélzete tömör, színe a világos lilától az egészen sötét, padlizsán liláig terjed.
A hagyma az egyiptomi sírkamrák hieroglifái között a növekedés, a termékenység szimbólumaként jelenik meg. A rómaiak megfosztották rangjától és nem kis megvetéssel beszéltek róla, hiszen míg a kiváltságosok a messzi Keletről hozott drága fűszereket használták, addig a vöröshagyma a köznép ételízesítőjévé vált. A mohamedánok sem becsülték nagyra.
A feljegyzések szerint Kolumbusz Kristóf már az első kubai partraszállásakor jól művelt, babbal bevetett földeket látott és valószínűleg hozott is magot magával. Ez a bab a spanyolországi babtól különbözött, mert Európában az amerikai babot megelőzően a lóbabot vagy babót termesztették már a görögök is.
Érdekesség
A XIX. századig a babnak érett, száraz magját fogyasztották.
A Közel-Keleten végzett ásatások kimutatták, hogy a borsó egyike az emberiség ősrégi kultúrnövényeinek. A Jarmóból (Zagrosz-hegység) előkerült növényi maradványok között a mezei borsó elszenesedett magvát is megtalálták.
Néhány fontos tudnivaló, mielőtt nekiállunk a hús feldolgozásának:
A frissen vágott marhahús rágós. 10-14 nap hűtött érlelés már megfelelően előkészíti a húst. A hirtelen sütésre szánt marhát pedig célszerű pácolni is, azaz 1-2 napig olajjal bekenve és kevés borssal bedörzsölve hűtőszekrényben tartani.
