Uborka


Uborka

Az uborka ázsiai eredetű, Kelet-Indiából, a Himalája déli lejtőiről származik. A legrégebben ismert zöldségfélék közé tartozik, már 4000 évvel ezelőtt termesztették. Az ókorban a római és a görög konyha is ismerte, salátaként fogyasztották. Tiberius császár például annyira kedvelte az uborkát, hogy minden hadjárata alkalmával hordozható üvegházakat vitt magával, hogy zordabb éghajlati viszonyok között se kelljen lemondania kedvenc ételéről. Európában csak a középkorban került az asztalokra. Magyarországon a XIII. századtól ismerik. Üvegházakban először Nagy-Britanniában kezdték el termeszteni a XIX. században.

Érdekesség

Napjainkban a paradicsom, a hagyma- és a káposztafélék után a leggyakrabban fogyasztott zöldség.

Jellemzés

Az összes fajtáról általánosságban elmondható, hogy színe élénk, alakja hosszúkás. Íze kicsit emlékeztet a tök-ízre, semleges, enyhén vízízű, olykor kesernyés.

Fajtái

Az uborka három fő csoportja: kígyóuborka, ennek a fajtának a legkevesebb a magja és legvékonyabb a héja; csemegeuborka, mely jóval göcsörtösebb és kisebb, mint a kígyóuborka - főleg ecetes, vizes és kovászos uborkát készítünk belőle; bordás uborka, mely a két méret között helyezkedik el, több benne a mag és a héja is jóval vastagabb.

Energitartalom

15 kcal, 62 kJ/100 gramm

Melyiket vásároljuk?

A piacon, üzletben a hibátlan, sötétzöld, tapintásra kemény, hibátlan terméseket válasszuk ki.

Eltarthatóság, tárolás

A friss uborkát tároljuk hűtőszekrényben vagy hűvös kamrában, a feldarabolt uborka vágási felülete hamar megfonnyadhat, ezért tekerjük fóliába, és úgy tároljuk.

Előkészítés

Először is bő vízzel mossuk meg az uborkát. Hogy meg kell-e pucolnunk, arra a héj vastagsága ad választ. Használjunk zöldség hámozót, vagy ennek híján burgonyahámozót.

Elkészítés, felhasználás

Készíthetünk belőle salátát, adhatjuk hidegtálakhoz, szendvicsekhez. Igaz ritkán szoktunk élni a lehetőséggel, de az uborka meglehetősen finom főzve, sütve is, így könnyen színesíthetjük vele étkezéseinket.

Vitaminok, ásványok

Magas kálium-, kalcium-, vas-, szénhidrát-, foszfor-, fehérje- és vitamintartalma miatt a legegészségesebb zöldségfajták egyike.

Élettani hatások

Kedvezően befolyásolja az emésztést, jó vesetisztító. Vizelethajtó, méregtelenítő és salaktalanító hatású. A népi gyógyászatban a termés nedvét lázbetegnek, tüdőbajosoknak vagy krónikus hörghurutban szenvedőknek egyaránt adták. A magjából készült főzetet vese- és hólyagbántalmakra használták.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2009. október 10. Szerkesztette: Muretics István
Nézettség: 1,455 Kategória: » Zöldségfélék


   







Tetszik 1 és még 1 tag kedveli




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: