Minden kertben ott a helye, kedves lila virágú évelõ fûszer- és gyógynövény. Már az ókori görögök is használták asztma és hurut kúrálására. A Bibliából ismert növény ...”tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek” (Zsolt 51). mutatós növény. Krumpli, zeller fûszere.
Levele köhögéscsillapító, nyugtató; teája meghûlésre, hörghurutra jó. Fertõtlenítõ, vírusölõ.
A kerti ruta a Földközi-tenger mellékének jellegzetes növénye, ahol már évszázadok óta nagy becsben tartott aroma és gyógynövény. A szerzetesek révén jutott el Észak és Közép-Európába.
Illata miatt szagos rutának is nevezett kerti ruta 60-80 cm-re megnövő rutafélék családjába tartozó félcserje. Kékeszöld szárnyalt levelei szórt állagúak és a borra emlékeztető illatot áraszt.
Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezték. A növény hagymagumója télálló, meglehetősen nagy; belőle akár 6-8 termetes virágot is kihajthat. Virágai rózsaszínek, lilák vagy fehérek — az egyetlen, sárga virágú faj a sárga kikerics (Colchicum luteum). Virágai nagyon hasonlítanak a krókuszéhoz.
A kökörcsin a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő. Kora tavasszal nyílnak 5–7 cm átmérőjű, harang alakú, szőrös virágai, amelyek a fajtától függően lilásak, rózsaszínesek vagy kékesibolya színűek lehetnek, élénksárga porzókkal. A bimbót, a virágkelyhet, a szárait ezüstös szőr borítja.
Népi elnevezése lehet még a Kontyosfű, Árongyökér, Áronszakálla, Áronvessző, Borjulábfű, Sulyfű. A népes család füvei, mintegy 20 (hazánkban 3) faja Európában, a mediterrán vidéken, Ázsia Ny-i részén egész Afganisztánig terem. Többnyári gumóforma tőkéje van, nedves hűvös helyet szereti.
Fõleg sziklakertekben, de homokos, meleg helyeken is nõ. A leveleket salátákhoz adják, vagy bõrtápláló fürdõt készítenek belõlük. Teájuk torokgyulladás, szájpenész, légcsõhurut ellen hatásos.
A friss levelek hûsítõ nyálkája kisebb égésekre, csípésekre jó, fülgyulladásnál nedvébõl cseppent-hetünk a fülbe.
A labdarózsa régóta kedvelt díszcserjéje a magyar kerteknek. Virágzása egybeesik az orgona nyílásával.
Ismert és kedvelt növény a labdarózsa (Viburnum opulus Roseum) is. A 3-4 méter magas cserjét napos vagy árnyékos fekvésbe egyaránt ültethetjük. Érdekessége, hogy csak meddő virágokból állnak, amelyek hatalmas, először zöldes-fehér, majd hófehér gömböt alkotnak.
Fás szárú, mintegy 3 m magasra növő örökzöld cserje. Kemény, csupasz, bőrnemű, 10–15 cm hosszú, tojásdad, sötétzöld levelei hármasával nőnek a felálló ágakon. Szimpla vagy dupla szirmú, színes virágai az ágak csúcsán nyílnak. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet.
