Pereszke
Népes elnevezése: Lepista, Szentgyörgy gomba
Magyarországon általában az Alföldön gyakori az előfordulásuk, de egész Európában, fenyvesekben is megtalálhatók. Általában erdőtalajon, egyenként vagy seregesen teremnek, de vannak köztük réten vagy fán csoportosan termő fajok is. A pereszkék nemzetsége igen kiterjedt. Több mint 50 fajtáját ismerjük a gombának. A májusi pereszkét 1947-ben a franciák megválasztották a legízletesebb föld feletti gombának. Termésidejük tavasztól őszig tart. Feketésen pikkelyesen szálas, kúpos kalapú, kisebb termetű gomba. Lemezei és tönkje szürkésfehér. Általában közepes vagy nagyobb termetű, vastagabb húsú gombák, lemezeik sűrűn állóak. Tönkjük többnyire zömök, tömör. A kalap többnyire sima. A pereszkék között több ehető is és mérgező fajta is van, de hazánkban csak ehető változata fordul elő. Fogyasztásra alkalmasak pl. a májusi pereszke, a tejpereszke, az akácpereszke, a lila és ibolyaszínű pereszke, a csoportos és laskapereszke mindegyik igen ízletes. Hosszabban csak szárított formában tartható el. A kalap bőrét tanácsos lehúzni, esetleg tönkjét eltávolítani, leforrázni, vagy előfőzni. Szinte mindenféle gombás étel elkészíthető belőlük, önmagában és más gombákkal keverve is kellemes ízt kölcsönöz ételeinknek. Jó pörköltet, levest vagy más gombás ételt készíthetünk belőle. Sőt, még ecetes gombának is alkalmas. A pereszkék a legaromásabb gomák közé tartoznak, így ízesítésre, fűszerezésre is kiválóan használhatóak.
Energiatartalom:
45 kcal, 188 kJ/100 gramm
Vitaminok, ásványok:
B-vitaminban és kalciumban gazdag.
