Pöfeteg
Lycoperdon
A pöfeteg félék szinte az egész országban előfordulnak, de Közép-Európában is meglehetősen gyakoriak. A pöfetegfélék általában réten, legelőn, erdei füves és ritkás bokros helyeken áprilistól novemberig, a föld felszínén teremnek. Az olajbarna színű érett spóratömeg a gomba tetején keletkező nyíláson át, vagy a burok felrepedése után távozik a szabadba. A pöfetegfélék gömbölyű, burgonya vagy körte alakú gombák. Belsejük szivacsos állományú, kezdetben fehér vagy szürke, az éretteké barna vagy fekete. Rendszerint nagyobb termetűek, vékony külső burokkal, amely vagy szabálytalanul vagy csillag alakban (csillaggombák) nyílik. Számos fajuk ismert. A leggyakoribbak és legismertebbek a bimbós és óriás pöfeteg, a körte alakú, a változékony széteső, a repedéses széteső pöfeteg, a szürke sötétedőpöfeteg, a tüskés pöfeteg, a szélesszájú lapos pöfeteg, valamint a mérgező rőt áltrifla. Fajtái közül leginkább az óriás pöfeteget, a bimbós és szürke pöfeteget árulják. Gyakorta használják a szarvasgomba hamisítására. Száríva igen aromás, fűszeres, ezért kitűnő ízesítője lehet ételeinknek. Csak a fehér színű és húsú példányok ehetőek. Húsa illatos, de gyorsan érik, ezért tanácsos hamar felhasználni. Jól felhasználható elő- és főételként, gombakeverékként. Leginkább rántva és sütve finom. Más gombával keverve kiváló levesbe és hús mellé is.
Energiatartalom:
35 kcal, 147 kJ/100 gramm
Vitaminok, ásványok:
A pöfeteggombák az E-vitaminon kívül vasat, és kinint is tartalmaznak.
