A magyal (Ilex aquifolium), mint a jóakarat, a béke, az egészség és a boldogság szimbóluma, de gyakran kapcsolják a karácsonyi szezonális dekorációval. A tél terméketlen sápadtságában, a tél és a hó ellen a magyal formálja meg az erdőség egy meghatározó alanyát. Sima fényes levelei és skarlát/piros bogyófürtjei színt ad a levéltelen fáknak, feldobja a fáradt vándor szíveket.
Májgomba
Fistulina hepatica
Lombhullató fák, különösen tölgyfák törzsén, tuskóján gyakran a fa odvában terem vagy üregeiben terem. Nyár végén és ősszel fordul elő. Májra emlékeztető, nyelv alakú, nagy termetű, főleg csak fák oldalán fejlődő gomba. Húsa a nyers húsra emlékeztet, rostos, és vöröses levet tartalmaz.
A mák (Papaver somniferum) klasszikus, termesztett gyógy- és egyben mérgező növényeink egyike. Szára sima (ritkán szőrös), általában 60-80 cm-re nő. Alsó levelei oválisak, a felsők azonban levélnyél nélküliek (ülők), alakjuk tojásdad. Nagy, jellegzetes virágai vannak, melyek színe a fajtától függően a fehértől a liláig változhat. Virágzáskor két csészelevelük lehullik.
Mezei Szegfűgomba
Marasmius oreades
Népies elnevezése: Fűgomba, Harmatgomba.
Hazánkban igen közkedvelt, gyakori gombafaj mely nevét enyhe szegfűszeg illatáról kapta. Korhadó növényi anyagokon, főleg erdőtalajon, fű között, legelőkön, réteken, többnyire tavasztól őszig termő gombafaj. Nagy tömegben, seregesen terem.
Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő.
Évelő, felálló vagy felemelkedő szárú, 15-60 cm magas növény, bojtosan álló, sűrű gyökérzettel. Csöves szára tövén rendszerint pirosas, felső részében ágas. A levelek sötétzöldek, kopaszak, fényesek. Sárga virágai 3,5-4,5 cm átmérőjűek, öttagúak.
A mocsári kockásliliom vagy kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris) a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozó növényfaj. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti.
A nehézszagú boróka, vagy szagos boróka (Juniperus sabina), népi nevén boldogasszony ága. Megdörzsölve nehéz szagot árasztanak (innen a magyar neve), mérgezőek.
Gyakori, széles körben elterjedt növény. Parkokban, rézsűkön sokszor találkozhatunk vele. Szélesen szétkúszó, kb 30-40 cm magas, sűrű ágrendszerű fajta. Nagy tűrőképességű növény.
Őzlábgomba
Macrolepiota
Magyarország egyik legismertebb gombája, de Közép-Európában és Észak Európa déli részein is meglehetősen kedvelt. Lomb- és fenyőerdőkben egyaránt fellelhetőek, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, bokros helyeken. A legtöbb őzlábgomba az erdők talaján magányosan, de néhány fajtájuk seregesen vagy boszorkánykörben is terem.
Pereszke
Népes elnevezése: Lepista, Szentgyörgy gomba
Magyarországon általában az Alföldön gyakori az előfordulásuk, de egész Európában, fenyvesekben is megtalálhatók. Általában erdőtalajon, egyenként vagy seregesen teremnek, de vannak köztük réten vagy fán csoportosan termő fajok is. A pereszkék nemzetsége igen kiterjedt. Több mint 50 fajtáját ismerjük a gombának.
