Amaránt


Amaránt

A nemes amaránt története. Az Amaranthus nemzetség egyes fajait 5-6000 évvel ezelõtt Dél- és Közép-Amerikában háziasították. Az õsi inka és azték kultúrában az Amaránt a kukorica mellett az egyik fõ táplálékforrás volt, akárcsak a gabonafélék a mai Európában. A Kolumbusz elõtti idõkben az ázsiai eredetû gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs) ismeretlenek voltak az amerikai kontinensen. A kukoricához, paprikához hasonlóan az Amaránt is a törökök közvetítésével jutott Európába, valószínûleg a hódoltsági Magyarországon keresztül. Feledésbe merült, bár néha dísznövényként fel-felbukkan. Pulykaorr, östör és egyéb neveken ismeretesek. Az Amaranthus nemzetség neve görög eredetû, jelentése „nem hervadó”. A neve találó, mert ezek a növények jól bírják a szárazságot, és a hõséget, virágzatuk sokáig díszlik, nehezen hervad.

A magjuk az élelmiszerként használható része. A mag lencse-alakú, igen picike, kb. 1 mm-es. Ebbõl a picike magból akár 3 méteres növény fejlõdhet, többszázezer magot teremve. Ezzel az Amaránt rekorder!

Csak harmadannyi vízre van szüksége, mint a kukoricának, jól hasznosítja az erõs napfényt. Különösen homoktalajokon mutatkozik elõnye.

Kis biogazdaságokban érdemes termelni, vegyszer és mûtrágya nélkül termelhetõ, gépi erõt nem igényel, csak sok kézi munkát.

A mag 13-18 % fehérjét tartalmaz, többet, mint gabonáink. A magban a lizintartalom a legjelentõsebb, aminosav összetétele megközelíti az optimális arányokat. Jelentõs a mag olajtartalma is, fajtól függõen 6-9 % lehet. Linolsavat, olajsavat, palmitinsavat tartalmaz nagyobb mennyiségben. Az olajának 76 %-a telítetlen! Emiatt fõleg a szív- érrendszeri betegeknek, májbetegeknek orvosság! Ötször annyi vasat tartalmaz, mint a búzaliszt. A szokásos õrléssel készült amaránt-lisztben pedig 10x több vas, 7x több kalcium és 4x több cink található, mint a búzalisztben. Érdekessége, hogy a magban C-vitamin is van, ami a magokra nem jellemzõ. Jelentõs E-vitamin tartalma.

Hogyan készíthetjük el?

Kását fõzhetünk a magból. Használható levesbetétként. Csíráztatható. Az enyhén pirított mag igen kellemes ízû, tésztákba keverhetõ. Pattogtatható, mint a kukorica, csak picinysége miatt óvatosan kell vele bánni, hamar megég. A pattogtatott magot is keverhetjük müzlikbe, tésztákba. Íze a sült gesztenyéhez hasonló.

Magja õrölhetõ. Csíra lisztet, teljes õrlésû, vagy hagyományos lisztet lehet készíteni belõle. A liszt mindenre használható, amire a gabonalisztek, kivéve a kelt tészta, annak csak keverékben alkalmas, általában 1:4 arányban keverik búzaliszttel. Lisztérzékenyek is ehetik, mert nem tartalmaz glutént.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2010. november 28. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 4,249 Kategória: Gyógynövények » Gabonák
Következő cikk: Árpa


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: