A Bürök 1-2 éves, 2 m magasságot is elérő, kellemetlen illatú gyomnövény. A szár elsősorban a töve felé szőrös és foltos (innen származik a magyar és a latin név is). A szár könnyen letörölhető hamvas viaszbevonattal is rendelkezik. A levelek tagoltak, 3-5-szörösen szárnyasak, rövid szeletekkel. Minden levél osztottságának a mértéke megegyezik, nem találkozunk heterofilliával, ami különben az ernyősök családjában (Umbelliferae) gyakori. A tőlevelek hosszú nyelűek, a szárlevelek levélnyele hiányzik, a levelek ülők.
A virágzat összetett ernyő. Az virágzat körül "nevezetes" fellevelek lehetnek, ezek az ernyő tövében a gallér levelek, az ernyősugarakon "ernyőcskék" tövében a gallérka levelek figyelhetők meg. A büröknek 2-3 mm-es hártyás szélű gallérlevelei vannak. Két termőlevélből, alsó állású magházából 2 részre hasadó áltermés 2 gömbölyű, horgas tüskékkel fedett ikerkaszat alakul. A részterméseken 5 ép vagy ráncos élű borda húzódik végig.
A Bürök minden része erősen mérgező, mert folyékony, illanó, oxigénmentes alkaloidot, a coniint tartalmazza, mely mellett még két más méreg is a folyékony methylconiin és a kristályos conhydrin is előjön. A coniin a legnagyobb mérgek közé tartozik, mely azon hatása által, hogy a mozgató idegeknek az izmokban levő végződéseit bénítja. Mérgezések történhet úgy, hogy, hogy a Bürköt karalábé, paszternák, petrezselyem helyett eszik meg, vagy, hogy ánizs közé az ahhoz nagyon hasonló (de bűzös egérszagu) bürökgyümölcsök keverednek. Régen kivégzésekre is használták, Sokratest is bürökkel ölték meg.
A mérgezés ünetei: rángó görcsök, hányás, hasmenés (de nem minden esetben), sajátságos fáradtság a lábakban, végre ezeknek és a test összes akaratos izmainak bénulása s lélekzési bénulás által halál, mely néha nagyon gyorsan következik be. A kezelés izgatószerek adásában, főleg mesterséges lélegeztetésből áll. A coniint ma még adják külsőleg borogatások vagy tapasz (emplastrum conii) alakjában, fájdalomcsillapitó ként, idegzsábák ellen vagy fájdalmas régi mirigydaganatokra.
