Mentafélék


Mentafélék

Nem hiányozhat a kiskertbõl. Mind a fodormenta, mind a borsmenta alkalmas gyógyászati célra. Jók a levelek, és a virágok is. A világ legrégebbrõl fennmaradt orvosi leírása, az Ebers-féle papírusztekercsek is említik a növényt. Egyiptomból került Palesztínába, ahol adóként is elfogadták. (Lukács evangéliuma)

Innen Görögországba került, ahol mitológiai történetet is olvashatunk róla: Pluto, az alvilág istene szerelembe esett a gyönyörû nimfával, Minthével. Pluto isten-felesége, Perszephoné féltékenységében azonban Minthét növénnyé változtatta. Pluto már nem tudta visszaváltoztatni szerelmét, de a növényt finom illattal ajándékozta meg, és a nimfáról nevezte el. A görögök és rómaiak a tejbe mentát tettek, hogy megakadályozzák megsavanyodását, étkezések után pedig emésztést elõsegítõül szolgált.

Görcsoldó, nyugtatja az emésztõrendszer simaizmait.

Segíthet megelõzni a gyomorfekélyt, serkenti az epekiválasztást. A mentával végzett inhalálás segít az orr- és a homloküregi és mellkasi problémákon. Számtalan baktériumot, valamint az ajak- és a nemi szervi herpeszt okozó vírust is elpusztítja. Ajánlják terhességi hányinger ellen is. Sebekre, égésekre, horzsolásokra, herpeszre eldörzsölt levelet, vagy illóolaj kivonatát tegyük. Frissen és szárított leveleibõl is készíthetünk teát. Ülõfürdõhöz egy vászonzacskót töltsünk meg mentával, csurgassuk rá a forró fürdõvizet. Amikor az elsõ virágok megjelennek, vágjuk le a talaj fölött 5-10 cm-re, és szárítsuk árnyékos szellõs helyen. Szirupot fõzhetünk belõle.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. november 29. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,887 Kategória: Gyógynövények » Virágok
Előző cikk: Máriatövis Következő cikk: Muskátli


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: