A hunyorok egy ősi nemzetség, a növényrendszertan elején kaptak helyet, a boglárkavirágúak rendjében, a hunyorfélék (Helleboraceae) családjában. Virága zöldesfehér, mely később pirosas árnyalatúvá válhat. Nevét fekete színű, erős méreganyagú gyöktörzséről kapta. Szárának hossza 20-30 cm, virágainak átmérője 4-5 cm. Virágzó cserepes növényként is forgalmazzák. Ez a hunyorfajta azonban nálunk nem nyílik, de tőlünk nyugatra és délnyugatra sokfelé elterjedt, legnagyobb létszámban az Alpokban fordul elő.
Népigyógyászatban használták gyógyítására is, pl: köszvény, lepra, fogfájás, menstruációs fájdalmak, valamint fejfájás esetén elég volt csak a fejre rakni, vagy porítva az orrba felszippantani. Az orron keresztüli bevitelt alkalmazták az elme élesítéséért is.
Hatóanyag: helleborin.
Hatás: a gyomor-bélrendszer gyulladását, hányingert,hányást, szomjúságot, száj és nyelőcső égető érzését okozza. Szapora, majd lassú szívműködé ést, gyengeséget és fülzúgást idéz elő. Tág pupillák, szívritmus zavar, majd eszméletvesztés következhet be A halál oka légzés eszméletvesztés következhet be. A halál oka légzés- és szívbénulás. Porított levelét és gyökerét meditációs füstölőkeverékekhez adták, vagy csak magában őrjöngés kiváltására vagy megszüntetésére alkalmazták.
