Az egyetlen Magyarországon őshonos Ciklámen faj, az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) főleg az Alpokalján terem.
Szabálytalanul gömbös gumóik a föld alatt, vagy annak felszínén helyezkednek el. A levelek széles szíves, vagy vese alakúak, gyakran foltosak, általában tél végén jelennek meg, a száraz nyári időszakban elpusztulnak. A virág csúcsálló, a szirmok száma 4 vagy 5, általában 180°-os szögben visszahajlók (ez a jellegzetesség már a bimbóban is megfigyelhető), színük rózsaszínű, ritkábban fehér. Apró terméseiket hangyák terjesztik. A kétszikűek nagy részével ellentétben a csíranövényen csak egy sziklevél látható, mert a másik elcsökevényesedett.
Mérgező a növény virágzata és szára enyhén míg föld alatti gumója. A növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező.
Hatóanyag: A gumók szaponint és mérgező ciklamin-glükozidot tartalmaznak
Hatása: elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez Nagy mennyiségben fogyasztva a rosszullétet eredményez. Nagy mennyiségben fogyasztva a tünetek súlyosabbak, hányást, hasmenést, idegbénulást is okozhat a gumók elfogyasztása A növénnyel történ okozhat a gumók elfogyasztása. A növénnyel történő mérgezés ritka.
