A pünkösdi rózsa (Paeonia sp.) a tavasz utó – nyár elő egyik legszebb virágzó évelője. A májusi kertek királynőinek tartják, csodálatos színvilágával és parfümös-rózsás fejillatával, édeskés aljegyekkel kiérdemelte ezt a nemes címet. Hatalmas virágai, akár a habok – nem túl hosszú életűek. Öntözéskor kinyílt virágaira vigyázzunk, mert a szirmok könnyen lehullnak. Rózsaszín, mályva vagy piros virágokkal pompázik. Évelő kerti dísznövény, a bazsarózsák családjába tartozik. Nevével ellentétben nem a rózsákhoz tartozik. Közel 80 cm magasra nő, „bokros” habitusú. Májustól július elejéig folyamatosan nyílik, és egy tövön akár 20-30 virág is nyílhat összesen a virágzási idő alatt.
Kínában közel 2000 éve termesztett növény, amely egyben az egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti, aki a hagyományok szerint az alvilág sötétségének istenét, Plútót e növény gyökerének kivonatával gyógyította meg. Az orvosra utaló név tetszik hihetőbbnek, mert a pünkösdi rózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez elég meghökkentő, mivel a növény mérgező!
Mérgező: virág, mag, gyökér.
Hatóanyag: paeonin
