Farsangi fánk


Farsangi fánk

A kelt tészták közül a szalagos fánk a legkényesebb: kidolgozása, kelesztése és sütése egyaránt nagy figyelmet kíván. Már az elején ügyelni kell arra, hogy a helyiség, amelyben dolgozunk, egyenletesen meleg, és huzatmentes legyen. A tészta összeállításához szükséges alapanyagokat és eszközöket már órákkal elõbb készítsük elõ, hogy felvegyék a konyha hõmérsékletét. Ezt követõen 15 dg lisztet dolgozzunk össze 1,1 dl langyos tejjel, 2 dg elmorzsolt élesztõvel és egy csipet aszkorbinsavval, majd letakarva tegyük meleg helyre. Amikor a kovász megkelt, egy mély tálban adjunk 1 tojássárgájához 4 dg barna cukrot, 1,6 dl langyos tejet, egy csipet sót, és keverjük habosra. Tegyük rá a megkelt kovászt, és az egészet dolgozzuk össze 25 dg liszttel. A lángostésztához hasonló lágy tésztát fakanállal dagasszuk kb. 20 percig, amíg hólyagos lesz, és elválik az edény falától. Ha mixert használunk, akkor 10 perc is elegendő. Amennyiben a tészta túl kemény lenne, adjunk hozzá még egy kis tejet. A végén apránként hozzáöntve dolgozzunk bele 5 dg olvasztott vajat, hogy a fánk finomabb legyen, és ne száradjon ki olyan hamar. Ügyeljünk arra, hogy a vajat nem szabad felforralni, és melegen a tésztához keverni. Figyeljünk arra is, hogy ne adjuk hozzá az összeset, hanem öntsük a tál szélébe, és a tésztával csak annyit vegyünk fel belõle, amennyitõl még éppen nem esik szét, illetve nem szalad fel a dagasztópálca tövére. Végül lisztezzük ki az edény oldalát, szórjunk keveset a tésztára is, és konyharuhával letakarva meleg helyen 1 órán át kelesszük. Ha a helyiség nagyon hûvös, akkor forraljunk fel egy fazék vizet. Fordítsuk meg a fedõt rajta, majd tegyünk rá egy négyrét hajtott konyharuhát, és erre helyezzük a letakart gyúrótálat.

Amikor a tészta a háromszorosára kelt, borítsuk ki alaposan belisztezett deszkára, jól gyúrjuk át, majd szórjunk rá egy kis lisztet, és nyújtsuk ki kb. 1,5 cm vastagra. Utána egy lisztbe mártogatott nagyméretû fánkszaggatóval, vagy egy vizespohár szájával szúrjuk ki az elnyújtott tésztát. A maradékot gyúrjuk össze, és egyre kisebb méretû pogácsaszaggatóval daraboljuk tovább, majd a többivel együtt takarjuk le. Az utólagos összegyúrások következtében eltérõ méretûre szaggatott tésztát kelesszük még kb. háromnegyed óráig. Vigyázzunk, hogy ne keljen túl, mert akkor nem lesz a fánk szalagos. Ezután a megkelt, de még növekedõben levõ tésztát egy vékony falú, nagyméretû edényben süssük pirosra. Elõtte dobjunk egy csipetnyi masszát a legalább 2 cm magas olajba, és csak akkor rakjuk bele a nyers fánkot, amikor a próbatészta elkezd pirulni.

A sütést mindig az elõször kiszaggatott darabokkal kezdjük. A forró olajba helyezéskor ügyeljünk arra, hogy a megkelt fánk felsõ része kerüljön alulra. Így sütés közben a másik fele is meg tud kelni, ezáltal lyukacsosabb, könnyebb lesz a tésztája. Annak érdekében, hogy szalagos legyen, az egyik felét fedõ alatt süssük, majd átforgatás után fedõ nélkül süssük tovább. Óvatosan megfogva annyi fánkot helyezzünk az edénybe, amennyi kényelmesen elfér benne, hogy elegendõ hely legyen a növekedésre. Sütés közben ügyeljünk a hõmérsékletre is. Ha túl forró az olaj, akkor hamar megpirul, és nyers lesz a belseje. Ezenkívül nem marad ideje a növekedésre, így az oldala nem lesz szalagos. Néha ennek az ellenkezõje is elõfordul, amikor nagyon felfúvódik a fánk. Ez azért kellemetlen, mivel a belsejében egy nagy üreg keletkezik, emiatt kiszedés után összeesik. Ilyenkor hamarabb vegyük le a fedõt az edényrõl, ne hagyjuk a fánkot túlságosan megdagadni. Fedõ nélkül ne süssük, mert a visszatartott gõz hiányában kiszárad és berepedezik a teteje. Nagymértékben csökkenthetõ az üregesedés veszélye, ha a tésztát háromszor kelesztjük. Ha ily módon kívánjuk az élesztõgombák által keltett zárványok méretét csökkenteni, akkor az elsõ kelesztés után gyúrjuk össze a tésztát, és háromnegyed óráig hagyjuk még kelni. Csak ezt követõen szaggassuk ki az újból összegyúrt tésztát, és kelesszük a fentiek szerint. Ennél a módszernél tehát lényegében a második kelesztést kell megismételni.

A kellõképpen felfúvódott gusztusos szalagos fánkot rósejbnisütõ kanállal szedjük ki, és lehűlve tálaljuk. Ne rakjuk õket egymásra, mivel befüllednek. Melegen ne együnk belõle, mert a még gõzölgõ kelt tészta árt a gyomornak, és reumatikus bántalmakat okoz. Tálalás elõtt szórjunk a tetejére vaníliarúddal átitatott szõlõcukrot, és baracklekvárba mártogatva fogyasszuk. Tejjel vagy teával is ehetjük. Másnap a tetejét kissé megvizezve, grillsütõben felfrissíthetjük. Ajánlatos a kisült fánkot steril papírtörölközõre kiszedni, amely a felesleges zsiradékot felszívja. Hûtõszekrénybe nem szabad betenni. A kihűlt fánkot polietilénfóliával takarjuk le, és hûvös helyen tároljuk. Elõre ne cukrozzuk meg, mivel a cukor megolvad rajta, és elázik tõle a fánk. A szõlõcukrot egyébként sem szabad még meleg süteményekre szórni, mert hõ hatására elolvad, és úgy néz ki a tészta teteje, mintha vízzel bepermetezték volna. A fenti mennyiségű alapanyagból max. 12 db, 8 cm átmérõjű formával kiszaggatott fánk készíthetõ, amely kisütve min. 10 cm átmérõjű lesz. Ha nagy a család szaggassuk kisebbre a tésztát, így kiadósabb lesz. Az apró fánkot másodszor csak fél óráig kelesszük.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2009. október 10. Szerkesztette: Muretics István
Nézettség: 1,929 Kategória: » Farsang


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: