A szüret (videó)


A szüret (videó)

A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény.

Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor. Ilyen tréfás szokás volt az uraság megkötözése, szüreti koszorú készítése (mint aratáskor az aratókoszorú), a gazda köszöntése tréfás versekkel, a legjobb szedők megajándékozása. A szüreti felvonulásokon gyakori az ún. baksus figura (Bacchus görög boristen nevéből), egy hordón ülő bábu, kezében poharat, lopótököt tartva.

Sokfelé szüretkezdő nap volt, például Baranyában vagy a Balaton szőlőtermő vidékein. Egerben Teréz-szedés az ekkori szüret neve. Bácskában, Bánátban asszonyi dologtiltó nap volt, nem moshattak, süthettek.

Simon-Júdás napja, Hegyalján szüretkezdő nap. Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.

szüret
Szüret- XV. századi francia ábrázoláson

A szüreti felvonulás

A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért.

A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.

szüret
Szüreti felvonulás

Tokaj-hegyaljai szüreti népszokások

A szüret és a szüreti mulatságokA szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít, hiszen egy egész évi munka eredményével néz szembe a szőlőművelő. A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!

A Tokaj-hegyaljai szüret

Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szüret Tokaj-hegyalján. Október 28-a, Simon-Júda - a szőlők védőszentjének napja - jelentette a szüret kezdetét. Ezelőtt szüret hivatalosan nem kezdődhetett. Annyira szigorúan betartották ezt a fordulónapot, hogy egyes községekben harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte a szüret kezdetét.

Aszúsodó szőlőfürtA szüret menete egyszerű volt: Kisebb birtokosoknál kalákában szedték le a szőlőt, rokonok, ismerősök segítettek, akiket a gazda látott el ebéddel. Elmaradhatatlan volt a pogácsa, pálinka, lacipecsenye, gulyás és a bor. A nők szedtek, a férfiak puttonyoztak. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott pálca, melyre minden puttony szőlő után egy-egy rovást faragtak. A szedők mögött, kezében kis pálcával a pallér csapkodta a szedett tőkék leveleit, ügyelve arra, hogy sor ki ne maradjon, szedetlen ne legyen egyetlen tőke sem, továbbá irányította a szedők sorát is.

A puttonyból a szőlőt a terhesbe öntötték, amely mellett álltak a gyerekek, és három-négy ágú karóval, az úgynevezett csömöszölővel zúzták a szőlőt. A szüret végeztével felcsendült a végzésnóta, a szekereken hazavitték a terhest és az embereket.

Ezután megkezdődött a szőlő feldolgozása: Darálás, áztatás, taposás, préselés, fordítás… A régi hagyományokból maradt fenn az a kedves szokás, hogy ha a gazda jó, kedves, és szeretik, tisztelik, akkor a puttonyos legények vagy a szüretet vezető pellér négyágú szőlőkoronát készített, melyet felpántlikázva tiszteletük jeléül átadtak a gazdának, aki áldomást ivott ezután szüretelő munkásaival.

A gazdagok szürete mind külsőségeiben, mind tartalmában eltért az egyszerű birtokosok szüreteitől. Itt a gazdák nem szüreteltek. Megbíztak egy szüretgazdát, rendszerint a vincellérüket, hogy a szüretet levezényeljék.

Tokaj-hegyaljai szüret
Szüreti bál külföldön (Chicago, IL)

Forrás:

http://www.programturizmus.hu/page-szureti-szokasok.html

http://www.unnep.mentha.hu/oktober.htm


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. február 22. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 1,849 Kategória: » Szüret


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: