A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Gyenes Tamás fotójaHúsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”. Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
A tavasz fontos időszak a pincészetekben, hiszen a szokás szerint ekkorra a gondos gazdák borai megtisztulva, csillogóan, értő fogyasztójukra, vevőjükre készen várakoznak hordóikban.
Húsvétkor, az ünnep alkalmával számtalanszor sor kerül a finom borok próbájára, akár a család, a barátok kedvére vagy a finom étkek, sütemények kíséretére, vagy csak úgy egyszerűen, a jó bor örömére.
Az ünnepnapokra a magyar borvidékek fehér borait ajánlom, hiszen ezek választéka, sokszínűsége egyik büszkesége szakmánknak. Nem árt azt sem tudatosítani, hogy hazánk ökológiai adottságai is, nagyobb részt inkább a fehérbor-készítés számára kedvezőbbek. Más országok boraival ebben a kategóriában vagyunk versenyképesebbek. Ezt tükrözi az évszázadok alatt kialakult szőlőfajta összetétel is, ugyanis a szőlő ültetvények kétharmada fehérbort adó.
A természet újjászületésekor valamennyien sóvárgunk a napfényre, a növények, a föld friss illatára, felejteni szeretnénk a komorabb téli napokat, leadni valamit a fölszedett kilókból. A friss saláták, a kímélő étkezések legjobb kísérője, ami még fokozza is kedvünket és derűnket a fiatal, könnyű, szőlő illatú-zamatú, élénk savtartalmú fehérbor.
Húsvét ünnepén a szaftos állagú, zsír erekkel finoman átszőtt főtt sonkához és a friss füstölt kolbászhoz, a sonka lében főtt kemény tojáshoz és a frissen reszelt tormához, melyet szelídíthetünk egy kis húslevessel, vagy tejszínnel, feltétlenül markáns, tartalmas fehérbort válasszunk. Előkerülhetnek a barrique-ban érlelt különlegességek és akár a palackban pihent régebbi évjáratok borai is. A diós és lekváros süteményekhez, az édesszájú vendégeink kedvére ne sajnáljunk egy szép édes vagy félédes bort kidugózni, itt az alkalom a régóta őrizgetett, ajándékba kapott Tokaji Aszú felbontásának is!
Van úgy, hogy főként a nap végén már enni nem kívánunk, de a baráti, rokoni beszélgetésekhez jól esne egy pohár ital. Válasszunk egy lágyabb, akár kevés maradék cukrot tartalmazó, félszáraz fehérbort, ami nem csak a kiszáradt torkot nedvesíti, de a szív kapuját is szélesebbre tárja.
Vidám Húsvétot kívánok minden kedves Olvasónknak!
(Zilai Zoltán)
Gyenes Tamás fotója
