Az ezeréves Pannonhalmi Főapátság kolostorkerti gyógyászati múltjának feltárása közben került elő a több száz éves, kéziratos és nyomtatott könyvekből álló gyűjtemény, amely bizonyítja, hogy a pannonhalmi bencések ősi hagyománya volt a gyógyhatású italok (teák, likőrök, tinktúrák) készítése.
A Bencés Likőrcsalád különlegessége, hogy a jellemzően finomszeszből készült kommersz likőröktől eltérően Agárdi alma- és cigánymeggypálinka alappal készülnek, és nincs bennük mesterséges aroma vagy színanyag. A Bencés likőrök ugyanazzal a technológiával készülnek, mint az Agárdi pálinkák, és a likőrök esetében ugyancsak elsődlegesen fontos a tiszta gyümölcs- és gyógynövénytartalom.
A Bencés likőrök termelése ízek és összetevők szerint különböző: míg a gyógynövény és keserű likőröket szárított alapanyagokból – ezért évjárattól és idénytől függetlenül – készítik, a meggylikőrt kizárólag a mindössze 3 hétig érő, a meggyszezon végén (júliusban) megvásárolt friss gyümölcsből állítják elő.
A likőrcsalád tagjait a minőségi italok kedvelőinek ajánlák: a gyógynövény és keserű likőröket elsősorban aperitívként, a különleges, tiszta aromájú meggylikőrt pedig édességhez.
A receptek története
A likőrök gyártásának eredete a szerzetesek által gyógyító szándékkal készített teakeverékek előállítására vezethető vissza. Ezek, illetve forrázataik nem voltak eltartható italok. Az alkímia fejlődése során fejlesztették ki később a desztillálást; ezzel az eljárással a szerzetesek már eltartható gyógynövénykivonatokat, ún. tinktúrákat készíthettek. Az eltarthatóság mellett az alkoholos kivonatok fontos előnye az volt, hogy az illóolajok kioldásával komplexebb gyógyhatást biztosítottak a teákkal szemben. Ezen tinktúrákból fejlődött ki az alkohol ipari gyártásának kialakulása után a likőripar, mint élvezeti cikkeket előállító élelmiszeripari ágazat.
A Bencés likőrök hagyományairól több forrásból is tájékozódhatunk. Lancsics Bonifác bencés szerzetes 1687-ben írott „Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis…” című kéziratos műve több mint száz receptet tartalmaz betegségek esetére, és tanácsokat is ad betegség megelőzési céllal. Reisch Elek bencés szerzetes 1735-ben datált, szép kiállítású „Initium sapientiae est timor Domini” mottójú kéziratos könyve gazdag gyűjtemény. A több mint hatszáz receptet – köztük csaknem ötvenféle gyógynövény alapú tea és alkoholos gyógyital összetételét – tartalmazó könyvecske a bencés rend kiterjedt gyógyító munkájáról tanúskodik.
A Pannonhalmi Apátság gyógynövény likőrje 15-féle gyógynövényből készült, melyek összeválogatásánál az illat- és ízharmónia kialakítására törekedtek. Különlegességét az adja, hogy kiváló minőségű almapálinkával elegyítették, így a gyógynövények aromáját fenségesen egészíti ki a csodálatos almaillat és -íz. (36% v/v).
Bencés Keserűlikőr
A keserű likőrök elsősorban a kulináris élvezetek tisztelőinek egészségét hivatottak megőrizni. Digesztívumként fogyasztva csökkenti a teltségérzetet, segíti a táplálék felszívódását, így járulva hozzá a komfortérzet javításához. A jótékony hatású Bencés Keserűlikőr Reisch Elek 1730-as évekből származó receptje alapján készült. A jellegzetes aromájú ital varázsa az összetevők kivételes összhangjában rejlik, melyet 7 gyógynövény keveréke és 12 illóolaj kompozíciója biztosít. (38% v/v).
Bencés Meggylikőr
A különleges aromájú Bencés Meggylikőr a bencés szerzetesek gyümölcshasznosítási kultúrájáról tanúskodik. A Pannonhalmi Főapátságban megtalált leírások alapján és Agárdi Cigánymeggy pálinka hozzáadásával készült ital igazi különlegesség, tisztasága és harmonikus ízvilága a „természet ajándéka”. (22% v/v).
Bencés Gyógynövénylikőr
A gyógynövény likőrök azon hasznos tulajdonságukkal tűnnek ki a likőrök közül, hogy élvezeti értékükön kívül - összetételüktől függően - gyógyhatással is rendelkeznek. Ezek a hatások - melyek roboráló, emésztést elősegítő, fertőtlenítő, nyugtató stb. lehetnek - természetesen mértékkel történő fogyasztás esetén érvényesülnek.
