Pálinkának nevezzük bármely, Magyarországon termesztett, vagy vadon termő gyümölcs cefréjéből készült párlatot. Magyarország kedvező helyzetben van, mert mikro- és makroklímája rendkívüli lehetőségeket biztosít a gyümölcstermesztés számára. A termesztett és vadon termő gyümölcsök íze, aromagazdagsága nagyon finom, félreismerhetetlenül csak az országunkra jellemző alapanyagot biztosít. Ennek köszönhetően termékeinket - a pálinkát - könnyen meg lehet különböztetni a világon máshol készített párlatoktól. A különböző tájegységeken termesztett gyümölcsökből készült párlatok adják meg minden magyar pálinka különleges zamatát, ízét.
A termesztett gyümölcs fajtája szerint a pálinka lehet
Szilvapálinka:
- Jelenleg két eredetvédett szilvapálinkával rendelkezünk, ez egyik a Szatmári szilvapálinka, amely évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj híres itala. Készítésekor a szabályozásnak megfelelő arányban hagynak a cefrében magot, melyből mintegy 150 féle aromaanyag jut a pálinkába, megadva ezzel annak jellegzetes ízét. A másik ilyen híres szilvapálinkánk a Békési szilvapálinka, melyet a Körösök völgyében termesztett vörös szilvából készítenek.
Szilvafajták, amelyekből pálinka készülhet: Boldogasszonyszilva, Besztercei szilva, Olasz kékszilva, ringlószilva, nemtudom szilva, vörös szilva.
Barackpálinka:
- Jelenleg a Gönczi barackpálinka, és a Kecskeméti barackpálinka eredetvédett. A Gönczi barackpálinka, amely a gönczi magyar kajszibaracknak köszönheti különleges ízét, és illatát, jelentősen különbözik más régiók barackpálinkáitól. A Kecskeméti barackpálinka a Kecskemét környékéről származó kajsziból készül, megőrizve a gyümölcs illatát, ízét.
Pálinkakészítésre alkalmas fajták: Magyar kajszi, Pannónia, Rózsa kajszi, Bergeron. Pálinkát őszibarackból is lehet készíteni.
Almapálinka:
- Az almapálinkák közül a Szabolcsi almapálinka eredetvédett, amelyet hagyományos kisüsti lepárlással készítenek.
Pálinkakészítésre alkalmas almafajták: Mutsu, Starking, Jonatán, Jonagold, Golden, Red delicious, Idared
Meggypálinka:
- Meggypálinkáink közül az Újfehértói meggypálinka eredetvédett, amelyhez az Újfehértói fürtösmeggyet használják fel.
Egyéb meggyfajták: cigánymeggy, Pándy üvegmeggy
Körtepálinka:
- Kiskunhalas környékén jellemző párlat készül Kiffer körtéből. Kiváló illatát, ízét utóéréskor éri el, ezért, és kevésbé tetszetős külseje miatt használják pálinkakészítéséhez.
Más kedvelt fajtáink: Vilmoskörte, Clapp kedveltje, Boks kobak, Hardenpon.
Cseresznyepálinka:
- Leghíresebb cseresznyetermő, és pálinkakészítő vidéknek Kecskemét, valamint a Tisza vidéke (pl. Nagykörű) számít. Több mint 70 fajta cseresznyét ismerünk, melyek mindegyike alkalmas párlat készítésére.
Jelentősebb fajtáink: Germesdorfi óriás, Szomolyai fekete, Badacsonyi óriás, feketecseresznye
Birsalma pálinka:
- Leggyakoribb gyümölcsfajták: Bereczki, Konstantinápolyi
Ribizlipálinka:
- Fekete ribizliből, és piros ribizliből készíthetik. Kellemes, fanyar illatú párlatot ad. A fekete ribizli íze kissé a gyógynövényekre hasonlít.
Eperpálinka:
- A népi pálinkafőzésben nagy hagyománya van. Vidéki házak udvarán gyakran megtalálható az eperfa, melynek gyümölcse könnyen szüretelhető. A párlatnak azonban csak ritkán van eperillata.
Szederpálinka:
- A hagyomány szerint a szederrel kezdődik a pálinkafőzési szezon, mert ez a gyümölcs nem áll el sokáig. Illata enyhén emlékeztet az eperre, de ízében tisztán felismerhető a szeder.
Málnapálinka:
- Nagyon nagy mennyiségű gyümölcs szükséges, hogy egy litert előállítsunk, de kellemes illata megmarad a pohárban több órával a fogyasztása után is.
Vegyes gyümölcsből készült pálinkák:
- Ilyen pálinkát az ország egész területén főznek. A termelők szeretik, mert a gyümölcsöket érésük sorrendjében egy erjesztőbe gyűjtik, majd megfőzetik a pálinkát.
Vadon termő gyümölcsökből készült pálinkák:
- A vadgyümölcsből készült pálinkák igen ritkák, így a piacon igazi különlegességnek számítanak. A vadalmát az Őrségben, a vadcseresznyét a Zemplénben, Hegyközben főzik. A vadkörte (vackor) már nagyobb számban fordul elő, erdős helyeken, legelőkön gyakran található. Vadkörtepálinkát az Északi-középhegységben készítenek jelentős mennyiségben. Erdők-mezők növénye a kökény, amely a fagyok előtt fanyar, savanyú ízű, de a fagyok hatására - miután megcsípte a dér - édeskés ízűvé válik. Ekkor leszedve készíthetnek belőle pálinkát, mely a különleges ízek kedvelőinek okozhat élvezetet.
Bodzából is készülhet jó pálinka, Halason, Börzsönyben jellemző a főzésük.
Kedves vadon termő növényünk a csipkebogyó, melyből teát, lekvárt is készítenek, de pálinka készítéséhez is remek alapanyagot szolgáltat. A Börzsönyben, és a Tisza környékén jellemző főzésük.
Szintén ritka, különleges zamatú vadon termő növényünk a som, amelyből Ózd környékén főznek finom italt.
Eredetvédett pálinkák
Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken.
Jelenleg hét ilyen tájegységgel és gyümölcs fajtával rendelkezünk, ezek a következők: a Szatmári szilvapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Békési szilvapálinka, a Gönczi barackpálinka, az Újfehértói meggypálinka és a Göcseji körtepálinka.
Szatmári szilvapálinka:
- Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el ezt a terméket megkóstolni. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.
Kecskeméti barackpálinka:
- A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják.
Békési szilvapálinka:
- A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Szabolcsi almapálinka:
- A hagyományos réz kisüstön történő lepárlás friss gyümölcsízű és illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.
Gönczi barackpálinka:
- A gyümölcsfajta a Gönczi magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól.
Újfehértói meggypálinka:
- Új taggal az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az "Újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.
Göcseji körtepálinka:
- Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval - azaz a kisüstilepárlással - történhet
Forrás:
www.palinkacimke.hu