Pálinka fajták


Pálinka fajták

Pálinkának nevezzük bármely, Magyarországon termesztett, vagy vadon termő gyümölcs cefréjéből készült párlatot. Magyarország kedvező helyzetben van, mert mikro- és makroklímája rendkívüli lehetőségeket biztosít a gyümölcstermesztés számára. A termesztett és vadon termő gyümölcsök íze, aromagazdagsága nagyon finom, félreismerhetetlenül csak az országunkra jellemző alapanyagot biztosít. Ennek köszönhetően termékeinket - a pálinkát - könnyen meg lehet különböztetni a világon máshol készített párlatoktól. A különböző tájegységeken termesztett gyümölcsökből készült párlatok adják meg minden magyar pálinka különleges zamatát, ízét.

A termesztett gyümölcs fajtája szerint a pálinka lehet

Szilvapálinka:

  • Jelenleg két eredetvédett szilvapálinkával rendelkezünk, ez egyik a Szatmári szilvapálinka, amely évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj híres itala. Készítésekor a szabályozásnak megfelelő arányban hagynak a cefrében magot, melyből mintegy 150 féle aromaanyag jut a pálinkába, megadva ezzel annak jellegzetes ízét. A másik ilyen híres szilvapálinkánk a Békési szilvapálinka, melyet a Körösök völgyében termesztett vörös szilvából készítenek.

Szilvafajták, amelyekből pálinka készülhet: Boldogasszonyszilva, Besztercei szilva, Olasz kékszilva, ringlószilva, nemtudom szilva, vörös szilva.

Barackpálinka:

  • Jelenleg a Gönczi barackpálinka, és a Kecskeméti barackpálinka eredetvédett. A Gönczi barackpálinka, amely a gönczi magyar kajszibaracknak köszönheti különleges ízét, és illatát, jelentősen különbözik más régiók barackpálinkáitól. A Kecskeméti barackpálinka a Kecskemét környékéről származó kajsziból készül, megőrizve a gyümölcs illatát, ízét.

Pálinkakészítésre alkalmas fajták: Magyar kajszi, Pannónia, Rózsa kajszi, Bergeron. Pálinkát őszibarackból is lehet készíteni.

Almapálinka:

  • Az almapálinkák közül a Szabolcsi almapálinka eredetvédett, amelyet hagyományos kisüsti lepárlással készítenek.

Pálinkakészítésre alkalmas almafajták: Mutsu, Starking, Jonatán, Jonagold, Golden, Red delicious, Idared

Meggypálinka:

  • Meggypálinkáink közül az Újfehértói meggypálinka eredetvédett, amelyhez az Újfehértói fürtösmeggyet használják fel.

Egyéb meggyfajták: cigánymeggy, Pándy üvegmeggy

Körtepálinka:

  • Kiskunhalas környékén jellemző párlat készül Kiffer körtéből. Kiváló illatát, ízét utóéréskor éri el, ezért, és kevésbé tetszetős külseje miatt használják pálinkakészítéséhez.

Más kedvelt fajtáink: Vilmoskörte, Clapp kedveltje, Boks kobak, Hardenpon.

Cseresznyepálinka:

  • Leghíresebb cseresznyetermő, és pálinkakészítő vidéknek Kecskemét, valamint a Tisza vidéke (pl. Nagykörű) számít. Több mint 70 fajta cseresznyét ismerünk, melyek mindegyike alkalmas párlat készítésére.

Jelentősebb fajtáink: Germesdorfi óriás, Szomolyai fekete, Badacsonyi óriás, feketecseresznye

Birsalma pálinka:

  • Leggyakoribb gyümölcsfajták: Bereczki, Konstantinápolyi

Ribizlipálinka:

  • Fekete ribizliből, és piros ribizliből készíthetik. Kellemes, fanyar illatú párlatot ad. A fekete ribizli íze kissé a gyógynövényekre hasonlít.

Eperpálinka:

  • A népi pálinkafőzésben nagy hagyománya van. Vidéki házak udvarán gyakran megtalálható az eperfa, melynek gyümölcse könnyen szüretelhető. A párlatnak azonban csak ritkán van eperillata.

Szederpálinka:

  • A hagyomány szerint a szederrel kezdődik a pálinkafőzési szezon, mert ez a gyümölcs nem áll el sokáig. Illata enyhén emlékeztet az eperre, de ízében tisztán felismerhető a szeder.

Málnapálinka:

  • Nagyon nagy mennyiségű gyümölcs szükséges, hogy egy litert előállítsunk, de kellemes illata megmarad a pohárban több órával a fogyasztása után is.

Vegyes gyümölcsből készült pálinkák:

  • Ilyen pálinkát az ország egész területén főznek. A termelők szeretik, mert a gyümölcsöket érésük sorrendjében egy erjesztőbe gyűjtik, majd megfőzetik a pálinkát.

Vadon termő gyümölcsökből készült pálinkák:

  • A vadgyümölcsből készült pálinkák igen ritkák, így a piacon igazi különlegességnek számítanak. A vadalmát az Őrségben, a vadcseresznyét a Zemplénben, Hegyközben főzik. A vadkörte (vackor) már nagyobb számban fordul elő, erdős helyeken, legelőkön gyakran található. Vadkörtepálinkát az Északi-középhegységben készítenek jelentős mennyiségben. Erdők-mezők növénye a kökény, amely a fagyok előtt fanyar, savanyú ízű, de a fagyok hatására - miután megcsípte a dér - édeskés ízűvé válik. Ekkor leszedve készíthetnek belőle pálinkát, mely a különleges ízek kedvelőinek okozhat élvezetet.

Bodzából is készülhet jó pálinka, Halason, Börzsönyben jellemző a főzésük.

Kedves vadon termő növényünk a csipkebogyó, melyből teát, lekvárt is készítenek, de pálinka készítéséhez is remek alapanyagot szolgáltat. A Börzsönyben, és a Tisza környékén jellemző főzésük.

Szintén ritka, különleges zamatú vadon termő növényünk a som, amelyből Ózd környékén főznek finom italt.

Eredetvédett pálinkák

Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken.

Jelenleg hét ilyen tájegységgel és gyümölcs fajtával rendelkezünk, ezek a következők: a Szatmári szilvapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Békési szilvapálinka, a Gönczi barackpálinka, az Újfehértói meggypálinka és a Göcseji körtepálinka.

Szatmári szilvapálinka:

  • Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el ezt a terméket megkóstolni. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.

Kecskeméti barackpálinka:

  • A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják.

Békési szilvapálinka:

  • A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.

Szabolcsi almapálinka:

  • A hagyományos réz kisüstön történő lepárlás friss gyümölcsízű és illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.

Gönczi barackpálinka:

  • A gyümölcsfajta a Gönczi magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól.

Újfehértói meggypálinka:

  • Új taggal az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az "Újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.

Göcseji körtepálinka:

  • Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval - azaz a kisüstilepárlással - történhet

Forrás:
www.palinkacimke.hu


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. február 20. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 3,976 Kategória: Italok » Pálinkák
Előző cikk: Pálinka elnevezései Következő cikk: Pálinka készítési módok


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: