hozzávalók 4 főre
50 dkg darált háztartási keksz
25 dkg porcukor
25 dkg vaj (vagy margarin)
kevés tej
1/2 rumaroma (12,5 g)
3 ek kakaópor (nem cukrozott)
1 mandulaaroma
1 tortabevonó
3 ek napraforgó olaj
elkészítés
A darált kekszet, a porcukrot, a vajat és a szükséges mennyiségű tejet összegyúrjuk.
A tésztát két egyenlő részre vesszük.
Hozzávalók:Tésztához:
6 tojás
12 ek cukor
10 ek liszt
2 ek kakaópor
1 cs sütőpor
12 ek víz
Krém:
25 dkg Rama margarin
20 dkg porcukor
2 ek kakaópor
3 dl tej
2 púpos ek liszt
1 cs vaníliás cukor
1 üveg magozott meggy
Tetejére:
100 g ét vagy tej tortabevonó
2 ek olaj
a krémből 2-3 ek
pár szem magozott meggy
Elkészítése:A tojásokat ketté választjuk.
Ezt a receptet édesanyámtól tanultam, elég egyszerű szerintem.
Mire van szükséged? először is cseresznyére.
Megmosod a cseresznyét, leszeded a szárát, beteszed az üvegbe, csinálsz egy szirupot hogy édes legyen, cukorral és vízzel. azt felforrasztod, beleteszel egy kicsi szalicilt és lekapcsolod a gázt.
A mocsári kockásliliom vagy kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris) a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozó növényfaj. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti.
A fürtös gyöngyike (Muscari neglectum) évelő, hagymás növény. A természetben a száraz gyepeket kedveli. A gyöngyikék nemzetségébe több mint ötven faj tartozik, ezek többsége a Földközi-tenger vidékén őshonos. Hazánkban négy faja él: a fürtös, az üstökös, a karcsú és az epergyöngyike.
Az ehető bodza, azaz a fekete bodza akár 3 – 10 m magasra megnövő bokor, vagy fa, bár a fa méretet csak a legjobb termőhelyeken éri el. Az ágai lefelé hajlók, széttörve a belsejük szivacsos. A virágok szétosztva az egész bokron megtalálhatók, a termések lefelé csüngők. A növény virága és termése ehető, a többi része ennek is mérgező.
A közönséges vadszőlő Észak-Amerikából származó növény. Rendkívül gyorsan nő és igen igénytelen. Az igénytelensége ellenére a nedves vagy nyirkos talajra ültetve szebben és gyorsabban nő, ártereinken ezért nagyon elterjedt, ahol gyakran összetévesztik a ligeti szőlővel. Lombja ősszel pirosra színeződik, de sajnos csak rövid ideig díszít, korán lehull.
A pünkösdi rózsa (Paeonia sp.) a tavasz utó – nyár elő egyik legszebb virágzó évelője. A májusi kertek királynőinek tartják, csodálatos színvilágával és parfümös-rózsás fejillatával, édeskés aljegyekkel kiérdemelte ezt a nemes címet. Hatalmas virágai, akár a habok – nem túl hosszú életűek. Öntözéskor kinyílt virágaira vigyázzunk, mert a szirmok könnyen lehullnak.
A nárcisz (Narcissus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésü, hagymás vagy néha rizómás, sokszor tolevélrózsás növények tartoznak ide. Mintegy 860 fajuk ismert. Virágzatuk ernyőszerü, vagy a virágok magánosak.
Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő.
Évelő, felálló vagy felemelkedő szárú, 15-60 cm magas növény, bojtosan álló, sűrű gyökérzettel. Csöves szára tövén rendszerint pirosas, felső részében ágas. A levelek sötétzöldek, kopaszak, fényesek. Sárga virágai 3,5-4,5 cm átmérőjűek, öttagúak.
