A kökörcsin a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő. Kora tavasszal nyílnak 5–7 cm átmérőjű, harang alakú, szőrös virágai, amelyek a fajtától függően lilásak, rózsaszínesek vagy kékesibolya színűek lehetnek, élénksárga porzókkal. A bimbót, a virágkelyhet, a szárait ezüstös szőr borítja.
Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezték. A növény hagymagumója télálló, meglehetősen nagy; belőle akár 6-8 termetes virágot is kihajthat. Virágai rózsaszínek, lilák vagy fehérek — az egyetlen, sárga virágú faj a sárga kikerics (Colchicum luteum). Virágai nagyon hasonlítanak a krókuszéhoz.
A kerti ruta a Földközi-tenger mellékének jellegzetes növénye, ahol már évszázadok óta nagy becsben tartott aroma és gyógynövény. A szerzetesek révén jutott el Észak és Közép-Európába.
Illata miatt szagos rutának is nevezett kerti ruta 60-80 cm-re megnövő rutafélék családjába tartozó félcserje. Kékeszöld szárnyalt levelei szórt állagúak és a borra emlékeztető illatot áraszt.
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, kis bokrokat alkotó sztyeppnövény, amely márciustól május közepéig virágzik.
Az azálea, más néven havas szépe nagyon mutatós, nálunk is honos, a téli időszak páratlan szépségű cserepes virága. A hajtásvégeken legnagyobb számban télen, csoportosan nyílnak apró rózsákhoz hasonló formájú és leggyakrabban fénylő piros, rózsaszínű, ritkábban fehér vagy többszínű virágai.
Mérges vízi növény. Levele 2-3-szor szárnyalt, levélkéje lándzsás, fűrészelt. Gallérja gyakran nincs vagy 1-2 levelű gallérkája soklevelű. Virága fehér. Többnyári; nyáron süppedős réteken, tavak körül és tőzeges réteken virít, de nálunk a vízcsapolások óta meglehetősen megritkult. Azt is irtják, ahol bőven nő, az egész rétet megmérgezi.
A nehézszagú boróka, vagy szagos boróka (Juniperus sabina), népi nevén boldogasszony ága. Megdörzsölve nehéz szagot árasztanak (innen a magyar neve), mérgezőek.
Gyakori, széles körben elterjedt növény. Parkokban, rézsűkön sokszor találkozhatunk vele. Szélesen szétkúszó, kb 30-40 cm magas, sűrű ágrendszerű fajta. Nagy tűrőképességű növény.
Közönséges tőzegrozmaring vagy havasirozmaring (Andromeda polifolia). A Mohos-tőzegláp e növényritkasága a jégkorszakból maradt meg. A hangafélék/erikafélék családjába tartozó faj örökzöld, apró cserje. Savanyú, nedves talajok, tőzegmohalápok lakója. Levelei lándzsásak, sötétzöld felszínűek, szürkés fonákúak.
Népi elnevezése Ördögfa, halálfa.
Ezer évig is élhet, segíthet a rák elleni harcban, ugyanakkor veszélyes, mérgező növény. A hazai erdőtársulásokban érdekes színfoltként, ritka elegyfaként előforduló, de leginkább dísznövényként ismert tiszafát 2011-ben az év fájának választotta az Országos Erdészeti Egyesület.
