Hun és magyar ételek ízharmóniája


Hun és magyar ételek ízharmóniája

A világfa szimbolikai nyelvezetét idealizáló lovas népek számára az alap ízek fontos szerepet játszottak az áldozati étel harmóniájának megteremtésében. Az alap ízeket lehetségesen két csoportba osztották.

-első csoportba: édes, savanyú, sós,

-második csoport: keserű és csípős.

A világfa jelképrendszere szerint tehát a nap a meleg, világosság az édes ízt tükrözi, ezzel szemben pedig a hold a hideg, sötétség, savanyú ízhatást.

A savanyú és édes íz ellentéteit értelmezve: a savanyú gyümölcs édessé, az édes gyümölcs, zöldség vagy tejtermékek tejsavas erjedésekor savanyúvá válik.

A három alap íz egységet alkotnak: édes, savanyú és a sós.

A keserű íz szintén az életet jelképező alapvető ízek közé tartozik. Nagy mennyiségben alkalmazva kellemetlen, kisebb mennyiségnél az édesnek és a savanyú íz világnak jellegzetes karaktert ad. A keserű és a csípős ízek gyakran a nagyra értékelt fűszerek jellemzői.

A magyarság ősi szállásterületei a Selyemút közelében helyezkedtek el, amelyen a karavánok nagy mennyiségben fűszereket is szállítottak.

Tehát leszögezhetjük, hogy az öt íz harmóniáját az ősi magyar konyha tudatosan valósította meg.

Hosszú vagy rövid lében összefőzték a húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket, tejtermékeket, mint az áldosban.

A főtt húsokhoz zöldségalapú fűszeres, savanykás mártásokat készítettek ízesítésként.

A húsokat szinte nagyon apró, úgymond darált szerű állagúvá vágták és ezt dolgozták össze aztán friss összevágott zöldségekkel, fűszerekkel ízesítő anyagokkal, majd ezekből gyúrták a gombócokat, melyeket akár zöld levélbe (káposzta, stb.) vagy gyúrt tésztába csavartak, amit kifőztek.

 

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2014. február 24. Szerkesztette: Magyar Géza
Nézettség: 1,366 Kategória: Régi receptek » Hun receptek
Előző cikk: Gyöketek (fűszerkeverékek) Következő cikk: Hun királyi sólyomkorona mézelény


   







Tetszik 1 Aknai Anna kedveli
Aknai Anna




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: