Szárított hús:
A leölt állat húsát nyúzás után rémfára aggatták a pásztorok, majd egy gyékény vászonponyvára feldarabolták csontostúl kb akkora darabokra, mint egy kontyos dió, azután részletekben hagyma nélkül hüvelykes tányér vastagságban felbokráncsolták, sót hintettek rá, ezt a réteget a még többször megismételték, majd annyi vízzel öntötték fel, hogy egy újnyira ellepje a húst. Ha látták, hogy sovány a húsa tetejére tized annyi marha vagy birka faggyút tettek, majd az egészet szolgafára tették és alágyújtottak. Nagydarab fákat tettek rá, hogy a tűz csak pislákoljon. Főzés közben nem volt szabad keverni, mert a hús összemászkósodott volna, inkább rántottak rajta párat, lassú tűznél nem kellett attól félni, hogy leég mert a faggyú nem hagyta.
Ha olyan száraz lett már a hús, hogy a faggyút is beitta levették a tűzről és rostára vagy szitára tették, majd gyékényponyvára tették a húst úgy hogy ne érjenek egymáshoz, a csontokat kiszedték és öt-hat napig így szárították, miközben egy kisbojtár hajtotta a legyeket róla. Estére másik gyékényponyvára tették és betakarták, de reggel újra kibontották, az ötödik nap végére zörgősre száradt, ekkor már iszákokba lehetett tenni. Bármikor volt száraz-sós hús, ami nem romlott meg akár nyersen akár főzve is finom volt.
Keszőce vagy csalamádé:
Hat személyre: 1/4 kiló szalonnát kockára kell vágni ugyanannyi szárazkolbászt aprítani hozzá és a bogrács fenekébe tenni, majd szolgafára húzni és alágyújtani. Mikor ez a kétféle jóság kiadta magából a zsírját s a tepertő is jó piros lett, hozzá kell tenni egy kis fej apróra vágott vereshagymát, majd két összemaréknyi száraz tojásostarhonyát s ugyan annyi száraz kocka tésztát. Mikor ez a keverék szépen megpirosodott a zsírban előre kockára vagdalt közel kilónyi krumplit adni hozzá, majd egy kevés száraz tört paprikával fölharagítani az egészet és felönteni úgy, hogy egy ujjnyira ellepje az egészet. Mikor a bográcsot a tűzről levették még tejfellel megbolondították.
Fordított táska:
Bográcsban szabadtűznél készül, ahány főre főztek annyi liter vizet öntöttek a bográcsba és ugyan annyi verdung köles kását adtak hozzá. Azután lassú tűznél fakanállal kevergetve, majd lángoló tűznél forgatva főzték. Ha már fordult a kása akkor a pásztor elkezdte a bogrács falát egy kanál faggyúval kenegetni és tovább forgatni, mire össze állt az étel, mint a labda már kész is volt. Bicska hegyre szúrt kenyérfalatokkal szedték ki a bográcsból.
