- Vallási ünnepek étkezése -


- Vallási ünnepek étkezése -

A vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakultak az ünnepi szokások, ünnepi ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. Az ünnepi örömök között fontos helyen szerepel mindaz, amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. Itt nem csupán az étkezések bőségéről van szó. A magyar nyelvnek van egy sajátos kifejezése a bőséges ünnepi étkezések jelölésére, "nagykanállal enni". Az ünnepi érzéshez hozzájárulhatnak azok a jellegzetes fogások, ételek, amelyeket a "hagyomány ír elő" a jeles, ünnepi napokra.

Az egyházi év az adventtel kezdődik, majd jön a karácsony és a többi ünnep /a kifejezés az adventus-eljövetel latin szóból származik/. Mai formájában VII.Gergely pápa rögzítette a XI. században. Szent András apostol ünnepéhez - november 30. - legközelebb eső vasárnap kezdődik és december 24-ig tart. Az adventi időszak a karácsonyvárás, a karácsonyi készülődés ideje. Az ezt megelőző időszakhoz különféle népszokások is kapcsolódnak. Így Magyarország számos vidékén ismert a "Szentcsalád szálláskeresése", amikor a karácsonyt megelőző kilenc egymást követő napon házról házra viszik a Szentcsalád képét és előtte ájtatosságot tartanak. Az adventi koszorú egy felfüggesztett fenyőágakból font koszorú négy gyertyával. A négy gyertyából advent minden vasárnapján egyet-egyet meggyújtanak. Ugyancsak kedves szokás a betlehemezés.

A karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb böjtös ételek, az ünnepeket gazdag, többfogásos étrendek jellemzik. A karácsony böjtje szenteste ér véget. Ma már egyházi szempontból nem böjt. Innen a szokás, hogy december 24-én ebédre böjti bablevest (hús nélkül), tojáslevest, mákosgubát, mákosmetéltet, de általában hústalan ételeket fogyasztottak.

Karácsony, Jézus születésének, a szeretetnek ünnepe. Számos családnál ma is halászlé, halleves vagy borleves, rántott hal, esetleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjében. A szokások eltérőek, sok helyen már ilyenkor asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta.

A karácsonyestét és az utána következő napokat a feldíszített karácsonyfa teszi még színesebbé. A magyar családoknál igencsak tisztelt bútordarab volt az asztal. A falusi házakban abroszt csak ünnepnapokon terítettek rá, karácsonykor általában piros mintásat. A piros az öröm színe. Az asztal alá szalmát helyeztek, a betlehemi jászolra emlékezve. Gabonával teli kosarat is tettek ide, meg néhányat a mezőgazdasági szerszámok közül, hogy jó legyen a termés. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt szimbólikus, mágikus jelentősége. A mák, a bab, a borsó a bőséget biztosította, az életet tette édessé a méz, a fokhagyma védte az egészséget, az alma általában az egység, az egészség, a szépség és a szerelem szimbóluma volt. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg, hogy az állatvészt elkerüljék.

Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet általában a pompás, erőteljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából, pulykaaprólékból, benne zöldség, gomba, májszeletkék és finommetélt. Az ételsor fénypontja azonban általában a pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörösborban párolt szilvával körítve. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hízlalni, így ízesebb lesz a húsa. Elsősorban a mellrész az igazi csemege. Vidéken ilyenkor van a disznóvágások ideje, amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az ünnepi asztalra.

A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű, fényes márványos diós és mákos kalácsnak, melyet bájglinak vagy bejglinek is neveznek. Készülhet omlós vagy egyszerű kelt tésztából, a töltelékhez lehet mazsolát, almát, datolyát, csokoládét, mézet, birsalmasajtot keverni. Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a bor sem.

Szilveszter-nap december 31-e az év utolsó napja, melynek estéjén újévbe nyúló vidám mulatsággal szokás búcsúzni az elmúlt esztendőtől, a templomokban évvégi hálaadást tartanak.

Három római pápának is Szilveszter -Sylvester- volt a neve. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilvester, aki 999-től 1003-ig volt pápa, korának művelt embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát.

A magyar konyha régi hagyományai szerint Szilveszter estéjén nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert -úgymond- a hal elúszik, a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad, a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával, bajával. Éjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött káposzta kerül.

Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését. A következőket olvashatjuk erről Magyar Elek: Az ínyencmester szakácsmester című művében. "A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. A forduló amúgy is felfokozott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban.

...Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös tüzálló tálat állítunk az asztal közepére és az aljára rakunk vagdalt déligyümölcsöt: fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, cukrozott narancshéjat, esetleg darabokra tördelt szentjánoskenyeret, továbbá dióval bélelt aszalt szilvát és /esetleg egyéb, hiányzó anyagok pótlására is/ másféle hazai gyümölcsöt. A tál közepére helyezett rostélyt megrakjuk kockacukorral /ezt esetleg előbb narancshéjjal is végigdörzsöljük/, majd meglocsoljuk fél liter rummal....Meggyújtjuk, /ilyenkor a világítást lekapcsoljuk/, s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég, s a felolvadt cukor a tálba csepeg. Mikor ez a processzus befejeződött, utána öntünk két liter jó, fűszeres /fahéj, citromhéj, szegfűszeg/ fehér bort, 1 liter forró teát, 2 narancs vagy más gyümölcs levét.

Pár percig állni hagyjuk, de vigyázzunk, hogy ki ne hüljön. Jól megkeverjük, s megkostóljuk nincs e híja valamilyen irányban. Elég erős-e, elég édes-e vagy ellenkezőleg túl édes, túl erős? Ha kell segítünk a bajon, s azután puncsos poharakba szűrjük a párolgó italt. A kivánatos gyümölcsökből mindenkinek adunk egy-két darabkát".

Az újév az év első napja. A ma használatos január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált Juliánus naptár tette általánossá.

Az évkezdethez minden népnél számos, hagyományos gonoszűző, szerencshozó népszokás kapcsolódik. Általános hiedelem szerint az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. Korán keltek, például, hogy egész évben koránkelők legyenek, vidéken kútnál mosakodtak, hogy egész évben frissek legyenek. A gyümölcsfákat megfenyegették, hogy megijedve nagyobb termést hozzanak, a tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak, de voltak nagy zajjal járó "nyájfordító" szertartások, hogy az állatok egészségesek maradjanak, újévi népszokás az ólomöntés. 

Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás, pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac, amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. A szopós malacsorból kikerült, kellőképpen elkészített, piros-ropogósra sült malac a jó ízek harmóniájával telített étel, régtől fogva híres készítménye a magyar konyhának. Találkozhatunk azonban a szerencse e szimbólumával malacpörkölt formájában is. Ez is csak szopóskorú malacból készülhet, puhahúsú minden, felesleges zsírtól mentes, hogy a pörkölt a kissé másnapos gyomrúaknak se legyen nehéz. Édes-nemes, csípőségmentes de tűzpiros paprikával készült igazi magyaros étel, a házitarhonya illik hozzá.

Desszerként szokás csörögefánkot adni, de főleg vidéken találkozhatunk a karnevál előhírnökével a farsangi fánkkal is.

Vízkereszt ünnepe - január 6 - összetett jellegű keresztény ünnep. Fő tárgya a kis Jézus imádására Keletről Betlehembe érkező "három királyok" /napkeleti bölcsek/ tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán vizében való megkeresztelkedésének a napja, a harmadik vonása a kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés.

A vízkereszt eredetileg Krisztus születésének ünnepe volt, és megelőzte a december 24-i karácsony ünnepét. Az ünnepnek ezt a tartalmát ma már csak a liturgiában használatos neve, az Epiphánia, vagy Theophánia őrzi. A hellénisztikus vallás kultúszaiban az istenek megjelenését jelentette. Alexandriában január 6-án az új bor élvezete idején a pogányok a nappal azonosított Dionüszosznak, a szőlőtermelés és bor istenének születésnapját is megülték. Azt tartották, hogy e napon Dionüszosz a források vizét borrá változtatta.

A farsangot január 6-tól vízkereszt napjától hamvazó szerdáig számítják.

Országonként vannak eltérések, mert Velencében már István napján - december 26 -, Spanyolországban Sebestyén napkor kezdődik - január 20 -, Rómában csak a hamvazószerdát megelőző napot mondják farsangnak, illetve karneválnak. Az olasz carne-vale szóból származtatják, de valószínűbb, hogy az ünnepeken felvonuló diszkocsik, amelyek gyakran tengeri hajót ábrázoltak - carrus navalis - nevéből keletkezett a karnevál elnevezés.

Maga a farsang a német fausen, faseln mesélni, pajkosságot űzni szóból ered. A farsang "őshazája" Olaszország, ahol is a régi római Saturnalia ünnepekből keletkezett. Olaszországban szinte népünnepély jellegűek a karneválok, különösen híres volt a velencei karnevál, a római farsang lóversenyeiről volt híres. Párizsban álarcosok vezetik körül a városban a boeuf gras-t /kövér ökör/ , de Németországban, Spanyolországban is nagyszabású álarcos felvonulások a divatosak.

Nálunk a farsanghoz gazdag szokáshagyomány kapcsolódik. Ilyenkor vannak az álarcos, jelmezes batyus bálok, de számos termésvarázsló, gonoszűző cselekmény, hiedelem is kötődik hozzá. Hosszú tésztát főztek a húslevesbe, hogy nagyra nőjön a kender. Sokfelé a vetnivaló kukoricát húshagyó kedden morzsolták, a szőlő négy sarkán egy-egy tőke szőlőt megmetszettek stb. A farsangi alakoskodó szokás közül legismertebb a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása, a busójárás. Ez az ünnep a telet, hideget, sötétet legyőző tavasz egyik örömünnepe. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik, pl. farsangtemetés, télűzés, bőgőtemetés.

A farsang, a mulatságok idején bőségesen étkeztek, de kiadós húsételeket fogyasztottak. Elterjedt a kocsonya készítése sertéskörömből, sertéshúsból, és a farsangi fánk, mint az ünnep jellegzetes tészta ételeinek fogyasztása. A fánknak vidékenként más-más változatát sütötték, így ismert a túrófánk, az almafánk, a kubikosfánk, a csörögefánk stb.

Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok és kezdetét vette a böjt.

Hazánkban is élt az Európa szerte ismert szokás Cibere vajda és Konc király, azaz a böjt és a farsang tréfás küzdelmének játéka. Vízkeresztkor Konc király győz, jön a farsang, húshagyó kedden Cibere vajda győz, a böjt átveszi a hatalmat a farsangi konctól.

Hamvazószerdát követő csütörtökön egy napos böjt után felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazó szerdával kezdődik. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik. A katolikus vallásúaknál szigorú bőjt, húst nem ehetnek, napjában egyszer lakhatnak jól, még kétszer ehetnek egy keveset. II. Orbán pápa 1091-ben elrendelte, hogy minden hívő fejét bűneikre és az elmúlásra emlékeztetve, hamuval kenje meg egy napon.

A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a savanyúkáposzta esetleg heringgel. Régen a kocsmákban a farsangi mulatságok után égő gyomrukat sörrel csillapító törzsvendégek ingyen kapták ilyenkor a káposztát.

A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti idő. Az evangéliumi leírások szerint Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. A húsételektől tartózkodtak, napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem -elsősorban a nyugati egyházakban- idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.

Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételeket nem ettek a nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vizben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.

A nagyböjt a keresztény húsvétot megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Virágvasárnappal kezdődik. Ilyenkor barkával körmenetet tartanak Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére. Nagy csütörtök a IV-V. század óta az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének emlékünnepe. A nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, e nap jellegzetes étele a parajfőzelék bundás zsemlével.

Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos savanyúkáposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukoricát, tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak.

Sok népi hiedelem kapcsolódik hozzá. Ilyenek a korahajnali mosakodás patakokban, folyókban, hogy az ember egészséges maradjon. Nem vágtak szárnyast, nehogy dögvész üssön ki az állatok között. Nem szántottak, mert e napon Jézus a földben volt.

Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Este van a tűzszentelés, a vízszentelés szertartása, majd a vígilia /éjféli/ mise és a feltámadási körmenet. Ilyenkor szólalnak meg a harangok, jelezvén a feltámadást és a böjt elmúltát. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtotak, jelképezve Jézus feltámadását. A keleti egyházban a feltámadási körmenetet vasárnap reggel tartják, a nyugati egyház szombat délután vagy este.

A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti elkőkészületekkel telik. Sonka nélkül nem múlhat el húsvét. A templomból hazaérve volt szokás megszegni a húsvéti sonkát. Melegen borsó-, lencse-, burgonyapüré, esetleg paraj illik hozzá. Hidegen felszeletelve, levében főtt füstölt kolbásszal, főtt cikkekre vágott tojással és reszelt tormával, retek, újhagymával, céklával körítve kerül az ünnepi asztalra. A füstöl sonka levéből készítették az ún. kaszáslevest. A vacsora befejező fogása a húsvéti diós és mákos kalács vagy patkó. A kalács évszázadok óta a magyar konyha -elsősorban persze a paraszti konyha- rangos ünnepi tésztaétele. Előfordul különböző formákban, szerepel a húsvéti, a karácsonyi, a lakodalmas asztalokon is.

A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezés onnan származik, hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést.

A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes. Végül is a niceai zsinat 325-ben úgy rendelkezett, hogy a húsvétot vasárnap kell megünnepelni, mégpedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani, így az mindig március 25-e közé esik. A húsvét kiszámítása azért fontos, mert ennek megtartásától függ az év hátralévő részében esedékes mozgó ünnepek elrendezése.

A húsvét jellegzetes étele a bárány. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, akinek előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás alkalmával. A bárányt változatosan, sokféle formában készítik, pl. tartalmas bárányfejleves, az erdélyies csipős, pikáns tárkonyos bárány, báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás. Ugyancsak vonzó az aranysárgára sütött rántott bárányszelet, vagy a szalonnával tűzdelt, ropogósra sült gerinc. Lényeg, hogy alapanyagként gyenge, finomhúsú szopós bárány szolgáljon, melynek megsütött húsához jól illenek a prímőr tavaszi zöldfőzelékek, zöldsaláták és a tepsiben sült pirított burgonya. Az ünnepi ebédre tálalt bárányt, különféle fogások vezethetik be és követhetik. Előételként adható az előző estéről maradt hideg füstölt sonka, a húsleves májgombóccal vagy egy erdélyi kapros töltött káposzta. A választék kedvéért adhatunk tortát, süteményeket, de nem maradhat el a diós, mákos kalács sem.

Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke. Ezen a napon háttérbe szorítják az asztal örömeit a különböző népszokások. Magyarországon mindenfelé ismert a húsvét locsolkodás, ami a néphit szerint a lányok fiatalságát, szépségét, kelendőségét biztosította. A locsolkodásért piros, vagy mintákkal díszített hímestojás járt, és természetesen étellel, itallal kínálták a locsolókat.

Bizonyos országokban divat ilyenkor az örömtűz gyújtás, a korbácsolás, a locsolás, a húsvéti nyúl. A húsvéti nyúl az ógermán mitológiából átvett jelkép. A tojás jelképe a tavasznak, a természet újraébredésének, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken.Tojásajándékkal kedveskedtek egymásnak már a perzsák, az egyiptomiak, a kínaiak, az ószláv és az ógermán népek is. Ezt átvette a keresztény hagyomány is, de Krisztus feltámadása, a sziklasírból való kijövetele szimbólikáját is látja benne.

A húsvét az irodalmat is gazdagította. A középkorban a papság a templomokban drámai formában jelenítette meg az ünnep alapjául szolgáló bibliai eseményt latin nyelven. Ezek tekinthetők a keresztény dráma csíráinak. A játékok, bővülve kikerültek a templom udvarára, szerepet kaptak a hívők is, latin nyelv helyett a nemzeti nyelven játszottak, így elvilágiasodott, komikus elemek is keveredtek bele. A nálunk is ismert passiójátékokat német nyelvterületről vettük át.

Május 1. Szent József napja, a munka ünnepe már régóta a tavasz teljes győzelmének örömünnepe. Európa szerte elterjedt és nálunk is ismert szokás a májusfa állítás. A legények az erdőben hosszú törzsű, szép leveles, ágas fát vágtak ki, és annak a lánynak az ablaka alá állították, aki valamelyiküknek tetszett, ezzel mutatták ki az udvarlás szándékát. A feldíszítésről a lány és az anyja gondoskodik. A városlakók erdőbe vonultak mulatozni, pihenni, így alakultak ki a majálisok, a szabadtéri bálok szokása. A majálisok hangulatához hozzátartoznak az ősi módon, szabadtűzön, bográcsban főzött ételek, a birkapörkölt, a gulyás, a halászlé.

A pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. A katolikus egyház egyik fő ünnepe. A Szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását ünneplik ezen a napon.

A magyar falu érdekes és látványos szokása volt a pünkösdi királyválasztás. A falu határában egy megfelelő helyen gyűlt össze a falu népe. Itt kellett a legényeknek bebizonyítani, ki a legügyesebb, kinek a lova a leggyorsabb, az lett a "pünkösdi király". A győztes fejére virágkoszorút tettek, majd megkezdődött az ünneplés, melynek fénypontja az ökörsütés volt. A pünkösdi király egy éven át hivatalos volt a lakodalmakba, ingyen ihatott a kocsmában és a lányok kedvence lett. Egyes vidékeken szokás volt a lányok közül a legszebbet kiválasztani, ő lett a pünkösdi királynő.

Az ünnep napján, sőt másnapján szokás volt táncmulatságokat rendezni. Az ünnep természetes szimbóluma a piros pünkösdi rózsa. Az ünnep ételei az idei libasült, a rántott csirke uborkasalátával, -a juhtartó gazdák bárányt vágtak-, és a friss gyümölcsből készült tészták, így az epres-, a cseresznyés pite.

Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtöke. Régen zöld gallyakból diszített úrnapi sátrakat készítettek a falu különböző pontjain, ma már csak a templom körül. Az egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli e napon, és az Oltáriszentséget körmenetben viszik a feldíszített sátrakban épített oltárhoz, majd vissza a templomba.

A sátrak díszítményeihez, mint szentelt növényekhez több népi hiedelem füződik. A faágakat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá tették, hogy ne csapjon villám a házba. A tehén tőgyét sátorfűvel megfüstölték meg.

Ebben az időszakban már van sokféle primőr zöldség, a nyárias ételek a jellemzők, így pl. a töltött karalábé, a töltött paprika, melynek ismertek kapros, paprikás, paradicsomos változatai és gyümölcsös piték.

Péter és Pál napja június 29. a néphit szerint ilyenkor szakad meg a gabona töve, kezdődhet az aratás. Kimentek megnézni a búzát, tettek egykét kaszasuhintást próbaképpen, mert ünnep lévén ilyenkor nem dolgoztak. Az aratáshoz sokszor kimentek a határba vagy a tanyára és kint is aludtak, hogy a nagy munkát mielőbb befejezzék, minél kevesebb szem vesszen kárba. Az aratáshoz tartalmas, kiadós ételeket - pörkölt, paprikás, gulyás - főztek, sokszor bográcsban szabadtűzön, vagy készítették az ún. hétköznapi paprikásokat, pl. lebbencs, tarhonya, paprikáskrumpli.

A halászok védőszentjükként, patrónusukként tisztelték Szent Pétert. Az egykori halászcéhek ilyenkor tartották gyülésüket, ekkor volt a legény és mesteravatás. Voltak olyan vidékek, ahol a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut, vásárlóikat köszöntve, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túróscsuszával.

Péter-Pál napjához füződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e nap hajnalán, még abban az évben megnősül vagy férjhez megy.

Anna nap július 26. a nyár delelője, a bálok és az Anna -napi búcsúk ideje. Az első Anna bált 1860-as években rendezték Balatonfüreden, azóta hagyománnyá vált. Évről évre megrendezik, nem csak Balatonfüreden -bár ez a leghíresebb-, elterjedt elsősorban Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében.

Az Anna nap utáni vasárnapon szokás a búcsút tartani. A búcsú a falu temploma védőszentjének ünnepét jelenti. Ilyenkor megjelennek a különböző árusok, mézeskalácsosok, körhinta, céllövölde stb. Rokonok, ismerősök jönnek látogatóba, a bőséges étkezések alkalmával hosszú sorban vonulnak fel az ünnepi finomságok.

Ennek illusztrálására egy dunántúli falu Anna napi búcsújának ünnepi ebéd menűje:

  • Tyúkhúsleves finommetélttel
  • Ludaskása libamájszeletkékkel, sült libavérrel és libatöpörtyüvel diszítve
  • Zöldbabfőzelék párolt felsállal
  • Paprikás csirke galuskával és gombával rizzsel
  • Farsangi fánk
  • Senki se higyje azonban, hogy itt az ebéd véget ért, megfelelő szünet után folytatódott:
  • Liba és kacsapecsenye kovászosuborkával és párolt káposztával
  • Kapros-túros káposztás és almás rétes
  • Mogyorókrémtorta
  • Kajszibarack fagylalt
  • Vegyes aprósütemények
  • Gyümölcs, sajt, fekete kávé

Természetesen megfelelő fehér és vörösborok is kerültek az asztalra és az ebéd a leírás szerint belenyúlt a késő éjszakába.

Márton napja november 11. a Pannóniában született tours-i püspök emléknapja. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kúltusza hazánkban is virágzott, emlékét helységnevek, templomok őrzik. Márton napon országszerte lakomát rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak. Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik állítja a népi mondás. A liba csontjából az időjárásra következtettek, ha fehér és hosszú a liba csontja, akkor havas lesz a tél, ha barna és rövid akkor sáros. A bornak Szent Márton a bírája tartja a mondás, azaz ilyenkor iható már az új bor.

De milyen kapcsolata van Szent Mártonnak a lúdakkal? A középkori legenda szerint, amikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, alázatosságában a lúdak oljába bújt az érte jövő küldöttek elől. A lúdak azonban szárnyuk csapkodásával, gágogásukkal elárulták Márton rejtekhelyét, mint egykor az éj leple alatt a Rómára támadó barbárokat.

A Mártonnapi lúdlakomák másik nem elhanyagolható oka, hogy ezidőtájt különösen jóízű és viszonylag olcsó a lúdhús. A csontos részekből húslevest főznek, az aprólékból apróléklevest vagy ludaskását, de a töltött libanyak, a ropogós libapecsenye és végül de nem utolsósorban a libamájból is csodálatos ízű ételek készíthetők.

András napja november 30. Szent András apostol és vértanú napja. A néphit szerint az egyik házasságjósló és varázslónap. A lányoknak magányosan titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezni. András napján kezdtél el a disznóöléseket és az ezzeljáró disznótorokat, amelyek aztán farsang végéig tartottak.Andráshoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja, a karácsonyi várakozás és előkészület ideje az egyházi év kezdete.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2010. október 6. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 4,704 Kategória: Ünnepek
Következő cikk: -Szilveszter


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: