Magyar konyha - Ünnepek

   

Szabolcsi húsvéti sárga túró
Húsvét
Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük.
Szaladós (rábaközi csíramálé)
Húsvét
A búzát, vagy rozsot nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták.
Tárkonyos házinyúl tútós csuszával
Húsvét
Hozzávalók: (6 főre) 1 1 kg nyúlhús, 3 evőkanál zsír vagy 5 evőkanál olaj, 10 dkg kolozsvári szalonna, 3 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál pirospaprika, 1 csipet köménymag, őrölt bors, 2-2 szál fehér- és sárgarépa, 3 babérlevél, 1 citrom leve, vagy 1 evőkanál 10%-os ecet, 1-2 evőkanál kukoricaliszt, 2-2 zöldpaprika és paradicsom, 1 csokor petrezselyem, 5 szál fris...
Tojássaláták
Húsvét
Kedvelt hidegkonyhai és parti étel a tojássaláta. Bár a legismertebb és leggyakrabban fogyasztott a majonézes tojássaláta, szeretnénk egy kis ízelítőt adni a következőkben receptekkel és tippekkel abból, hogy a tojássaláta ennél sokkal változatosabb is lehet..
Töltött sertéskaraj
Húsvét
Az egészben sült sertéskaraj könnyen és változatosan elkészíthető, ráadásul sok éhes szájra elegendő. Éppen ezért ideális családi vagy vendégváró főétel lehet. A töltött sertéskaraj ünnepiessé tehet minden alkalmat. Íme néhány fantasztikus recept (különböző töltelékekkel), amiket mi rendszeres tálalunk a családi vagy ünnepi asztalra:.. Hozzávalók (6-8 főre) 1.
Zöldhagymás tojáskrémes sajttekercs
Húsvét
Azt hiszem ezerféle variációja ismert ennek sajttekercsnek. Van aki mikrohullámú sütőben olvasztja meg a sajtot, van aki zacskóba vagy alufóliába teszi és vízbe dobja. Sokféleképpen lehet megtölteni, viszonylag hamar elkészül és nagyon hálás kis finomság. Hidegtálak főhelyét büszkén elfoglalhatja, nagyon ízletes és mindenki dicsérni fogja.
Mit is jelent?
Majális
Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális.
A csíksomlyói búcsú
Pünkösd
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.
Áldozócsütörtök
Pünkösd
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24.
Étkezési szokások
Pünkösd
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra.

99 cikk | 6 / 10 oldal