Fájdalom (1,8)


Fájdalom (1,8)

Ha egy fájdalomtól szenvedő embertársadat már gondoztad valaha, akkor már tudod, hogy egy általában jó és kedélyes természetű személy mennyire követelőző, házsártos és ingerlékeny is tud lenni.

A fájdalom maga nem egy érzelem, hanem egy olyan érzéklet, amely az egyedet arra figyelmezteti, hogy a túlélése veszélyben forog. Viszont a fájdalomhoz egy bizonyos érzelmi reakció kötődik, ami a düh és az ellenségesség közötti pihenőponton található.

 

Szétszóródott figyelem

Az emberek nem képesek magas tónusúak maradni, amikor fájdalmat éreznek, így ez az a szint, amelyikre leesnek. A személy figyelme szétszóródik, máshol (bárhol máshol) szeretne lenni, kötekedővé, ingerültté és türelmetlenné válik. Noha küzd a fájdalom ellen, a figyelme annyira szétszóródott, hogy teljesen hatástalanul teszi ezt.

 Joe a garázst takarítja, amikor egy méh megcsípi. Vadul rácsap a méhre, mellétalál és lever egy olajkannát. Felveszi, ügyetlenkedik és elejti. Morogva ráüt a munkaasztalon lévő félig halott méhre, és a fejét beüti a nyitott szekrényajtóba. A fiaskója során tett megjegyzései pedig nem tűrik a nyomdafestéket.

 A fájdalom annyira tönkreteszi a személy környezete feletti uralmát, hogy küzdeni kezd ellene – durva, rosszindulatú megjegyzésekkel. A túlzott hőség (a fájdalom egyik formája) a skálának ezen részén található érzelmeket hozza létre. Ezt látjuk akkor, amikor valaki egy forró nyári napon egy zárt autóba beszáll, türelmetlen és harapós kedvű lesz. Ugyanezek a forró nyári napok azok, amelyeken lázadások törnek ki és "hirtelen felindulásból elkövetett" bűnesetek történnek.

 

Fájdalomtűrés

 Egy, a skálán magasan található személy a túlzott hő és hideg, fény és zaj formájában jelentkező kényelmetlenségekből többet el tud viselni. Minél lentebb van valaki a skálán, annál alacsonyabb a fájdalomtűrése. A bánatosak mindent (a tudást, a valóságot, a létezést és az érzékleteinek legtöbbjét) fájdalmasnak találnak, tehát őt ne keverjük össze az 1,8-asokkal, akiknél a fájdalom valóságos, éles és az érzelem sokkal élettel telibb. A bánatos akkor is panaszkodik, ha a cipője egy kicsit böki, miközben egy magas tónusú személynek eszébe sem jut, hogy a cipő kényelmetlen lenne.

 

Sport

 Azt találhatjuk, hogy a tónusskála 1,8-as szintjén számos sportot játszanak (noha a legjobb sportolók ennél magasabb szinten vannak). A jégkorong például lényegét tekintve egy olyan ellenséges játék, amely gyakran sérüléseket eredményez. Egy játékost az oldalfalhoz szorítanak, ő leesik 1,8-ra, megfordul és az ütőjével a támadó ellenfélre csap. Egy másik játékost is eltalálnak, így ő is meglendíti az ütőjét. Hamarosan az egész pálya egy általános adok-kapokká válik, ami miatt pedig a játékosok felét a büntetőpadra küldik.

 

Összegzés

 Könnyű felismerni valakit, aki ezen a tónuson található: vágj össze azonos mennyiségű dühöt és ellenségességet, majd szórj egy kis sót a sebre.

 Ez a fájdalom.

 Aú!


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. július 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,420 Kategória: Irodalom » Ruth Minshull: Érzelmek
Előző cikk: Düh (1,5) Következő cikk: Ellenségesség (2,0)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: