Unalom (2,5)


Unalom (2,5)

Elutazol egy kéthetes tengerparti vakációra. Néha az út nagy részét igénybe veszi, hogy elfelejtsd, vajon elzártad-e a gázt és vajon a telepen a kutyának megszakad-e a szíve. Még úgy egy nap eltelhet, amikor már nem azzal a rettegő érzéssel kelsz fel, hogy elkésel a munkából. Végül megnyugszol és a követelmények és a nyomás hiányának kellemes érzésében sodródsz. Sokáig alszol, úszol, horgászol, kirándulsz. Amikor minden annyira nyugodt lesz, a nap nagy eseményévé a boltba menés válik, hogy megtudd, mi történik – akkor elérkeztél az unalomhoz.

 Ez az a kellemes állapot, amikor valaki többé már nem foglalkozik a világ nagy dolgaival. A legtöbbünk viszont hamar telítődik ezzel a szinttel, és alig várja, hogy valamibe belekeveredjen.

 A tartósan az unalom szintjén lévő személlyel viszont ez nincs így. Életének fő célja az, hogy valahogy elüsse az időt, és ennek mesterévé is vált.

 

Hamis unalom

 Ezzel a szinttel nagyjából csak azt a hibát követheted el, hogy olyanokat helyezel ide, akik semmi közük hozzá.

Néha úgy tűnik, hogy egy személy látszólag az unalom szintjére jut el, miközben valójában a megszokott tónusán található, csupán a hangerőt tekerték le. Semmi sem történik, ami lehetővé tenné, hogy az alapvető tónusát dramatizálja.

Egy apátiás személy valószínűleg mindenre azt mondja, hogy unalmas, mivel hatalmas erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valami hatással legyen rá. A bánatos személy arra fog panaszkodni, hogy egy vígjáték unalmas volt, ugyanis semmilyen lehetőséget nem talált arra, hogy sírjon. Amikor az 1,1-es nem kap elég figyelmet ahhoz, hogy belelkesedjen, akkor a kifinomult és túlzottan kritikus unalom álarcát ölti magára: "Miért lófrálunk még mindig erre? Menjünk, csináljunk valamit!"

 Az ilyen személyek (a legtöbb meghatározás szerint) azért unottak, mert semmi sem történik, ami az adrenalinjukat felpumpálná, de a tónusskálán nem a 2,5-ös helyet foglalják el. Az unalom szintjén lévő személy nem panaszkodik és nem türelmetlen, hanem mindezt el tudja viseli, sőt élvezi is.

Nézzünk be egy főiskolai előadóterembe…

 "Kedves Marcy, én még soha nem unatkoztam ennyire. Ha ez a fickó hamarosan nem fogja be, akkor sikítófrászt kapok! A szöcskék lábáról beszél, az ég szerelmére! Az ég szerelmére, az ember azt várná, hogy biológián valamilyen szexi dologgal foglalkozzunk!"

 Mindannyian unatkoznak, de valójában egyikük sincs a skála unalom szintjén. Az igazi 2,5-ös a terem hátsó részében ül. A jegyzetfüzetébe firkálgat. Figyeli, ahogy egy légy felderíti az asztallapot. Azon gondolkozik, hogy az előadó parókát visel-e, és úgy dönt, hogy ez nem számít. A a napsütésben sodródó porszemeket vizsgálgatja. Egy kis időre a szöcskékre is gondol, majd egy könnyed gondolattal ezt úgy oldja meg, hogy valamikor majd ezt a fejezetet is el fogja olvasni.

A tanulók valódi tónusát úgy erősíthetjük fel, hogy egy vészhelyzetet hozunk létre. Egy nagyobb kődarab szakítja be az ablakot és zuhan az előadó asztalára. Elrepülnek a papírlapok. Egy virágokkal teli váza zuhan a padlóra. Az előadó hátraugrik. Hűvös szél süvít keresztül a termen. Egy lány felsikolt. Egy másik könnyekben tör ki. Számos hallgató felnevet. Az egyikük odaszalad, hogy megnézze, hogy az előadó megsérült-e. Az 1,1-es aggodalmat tettet, miközben már azon töpreng, hogy a történetet később hogyan fogja kiszínezni. Mindegyikük alapvető tónusa hirtelen felerősödik. A terem hátuljában az unalom szintjén lévő személy higgadtan szemlél mindent. Felismeri, hogy ez a helyzet akár komoly is lehet. Kinézve az ablakon azon gondolkozik, hogy ki dobta be a követ az ablakon, de végül úgy dönt, hogy mindez valójában nem számít. Ez egy érdekes délután volt.

 

Beilleszkedés

 Az unalom szintjén lévő személy "jól beilleszkedik". Ez az érzelem kellemes. A figyelme komótosan mozog és enyhén szétszóródott. Azt szeretné, hogy szórakoztassák. Egy bizonyos mennyiségű kellemes, véletlenszerű eseményt kedvel. A legegyszerűbb dolgokkal is órákra, napokra, évekre el tudja magát foglalni. Lemossa a kocsit, megnyesi a bokrokat, römizik egyet, labdajátékokat néz a tévében.

Noha időről időre néhány komolyabb gondolat is keresztülvillan az elméjén, nem ő lesz az, aki a benzin helyett egy új üzemanyagot fedez fel, és a forradalmi mozgalmakhoz sem fog csatlakozni.

 Ezt a tónust a élet céltalansága jellemzi.

 Az unalom szintjén lévő személy óvatlan, közömbös és enyhén elégedett. Valószínűleg kedvelni fogod. Nem fog megtámadni, nem próbál meg keresztbe tenni neked, figyelmeztetni, törődni veled vagy összesírni a válladat. Nem fog belevonni a játszmáiba, sőt nem is játszik túl sok játszmát. Csupán szemléli azokat.

 

Társalgás

 Az unalom szintjén lévő személy hajlandó figyelmen kívül hagyni a tényeket, de kellemesnek és kedvesnek fogod találni. Nem akar küzdeni veled, ugyanis nem érdekli, hogy egyetértesz-e vele vagy sem. Ha egy állítását kétségbe vonod, azt fogja felelni, hogy "ne vitatkozunk".

 Céltalan és üres társalgásokat hoz létre. Noha előfordulhat, hogy ez a nemtörődöm fickó mindent elmond a szomszédairól, a szelíd pletykái soha nem gonoszkodóak. Azzal kapcsolatban, hogy a kommunikációját fogadják vagy megértik-e, kissé nemtörődöm. Ha valamit megpróbálsz letisztázni, azzal fogja elhárítani, hogy "Ó, ez nem fontos".

 Elfogadja az embereket, noha nem szükségképpen azért, mert érdeklődik irántuk, hanem mert túl sok gondot okozna, ha másképp cselekedne. Kérdezd meg, hogy mit gondol arról, hogy Martint fel kellene-e venned, és azt fogja mondani, hogy "Vele minden rendben, azt hiszem."

 

Vészhelyzetek leértékelése

 A 2,5-ös leértékeli a vészhelyzeteket. Ha valaki jön és azt mondja, hogy "A ház mindjárt leég. Siess, tegyél valamit!", akkor azt mondja, hogy "Emiatt ne izgasd fel ennyire magad."

Kényelmes közhelyeket gyűjt össze, amely segítségével minden vészhelyzetet elutasít és minden felelősséget leráz magáról. Mondd neki azt, hogy megpróbálsz találni valami módot arra, hogy több pénzt keress, és az egész témát azzal rázza le és utasítja el, hogy "Hát, pénz kell ahhoz, hogy pénzt keress."

 Nem érzi túl sok szükségét annak, hogy bármivel kapcsolatban bármit is tegyen.

 Kérdezd meg tőle, hogy mostanában mit csinált, és valószínűleg azt fogja mondani, hogy "Ó, semmi különöset. Csupán amit mindig is szoktam." Csak tesz-vesz és őgyeleg. Használhatatlan információkat és apróságokat gyűjt össze. Lehet, hogy az idők kezdete óta minden baseball-eredményre emlékezik, de semmilyen olyan új dolgot nem fog elsajátítani, amellyel jobbá tehetné az életét.

 Soha nem fog nagyságot elérni, hacsak rá nem erőszakolják.

 

Humorérzék

 Létezik egy molyrágta régi vicc, amelyben két angol beszélget.

 "Sajnálattal hallom, hogy tegnap eltemetted a feleséged."

 "Hát öregem, meg kellett tennem. Tudod, már halott volt."

 A 2,5-ös ezen vidáman fog nevetni (valószínűleg többször el is ismétli). A humorérzékéhez a faviccek állnak a kegközelebb. A humoros próbálkozásai vidám, bár elcsépelt szójátékokból és – ritkán eredeti – közhelyekből állnak, amelyeket előre megjósolhatóan újra meg újra megismétel: "Aki másnak vermet ás, az a sírásó" "Többet ésszel, mint ész nélkül". A szellemes, eredeti szójátékok általában az 1,1-es termékei. Az unalom szintjén lévő személy nem törődik azzal, hogy valami eredetit találjon ki.

 Egy tanyasi ház előtt egy talicskából kukoricacsöveket válogattam, amikor a tulajdonos a közelbe tévedt. "Szép kukorica", mondtam.

 "Ja, frissek is. Csak egy órája szedték. Ezt már csak onnan is tudom" – hajolt egy összeesküvő mosollyal előre – "hogy én magam szedtem."

 A saját ötletes tréfáján kacarászva becsomagolta a kukoricát és a kezembe nyomta a visszajárót. Ez a kedélyes vásárlás hűen jellemzi a humor 2,5 által megkísérelt eredetiségét.

 Nem egy borotvaéles eszű, de kellemes fickó.

 

A szerelmi tagozat

Szülőként nincs vele semmi gond. Barátságosan viselkedik a gyerekekkel, noha soha nem avatkozik bele túlzottan a dolgukba.

 Ha a szenvedélyes kapcsolatot kedveled, a sziporkázó visszavágásokat és a harsány mulatozást, akkor ne jöjj össze egy unalom szintjén lévő személlyel. Túl nemtörődöm ahhoz, hogy lángoló szenvedéllyel üldözzön. Még csak amiatt sem fog álmatlanul forgolódni, hogy szereted-e vagy sem. Ha Hatlövetű Vad Willt szeretne a tévében nézni, akkor egyszerűen bekapcsolja azt. Nem törődik az egyetértéseddel vagy a támogatásoddal.

 Ritkán hős lovag – de a füvet mindig le fogja nyírni.

 

Az üzleti életben

 Noha nem tűnik olyan aktívnak, mint a legtöbb alacsony tónusú személy, egy rutinmunkával elég jól elvan, és a munkatársai is sokkal jobban kedvelik. Vezetőnek rossz választás, ugyanis képtelen másokat lelkesíteni, valamint túl érdektelen ahhoz, a munkában segítsen vagy részt vegyen. Az ötletek embereként ne számíts rá. A döntéshozatalban meglehetősen nemtörődöm. Kérdezd meg, hogy "Hogyan szerveznél meg egy nagyobb eladási kampányt?" Ő pedig vállat von és azt mondja: "nem érdekel".

 Nem kitartó, túl tétlen és rosszul összpontosít, de hajlandó elvégezni a munkát. Éppenhogy.

 

Összegzés

Az unalom egyfajta magas tónusú apátia, de az unalomban egy kis komolytalanság is megjelenik, sokkal élőbb, gondoskodóbb és kifelé fordulóbb.

 Ő a legkedvesebb személy, akivel eddig a skálán találkoztunk. Ha úgy találod hogy az unalom szintjén lévő emberekre nagyon nehéz emlékezni, akkor ez azért van, mert ritkán mondanak vagy tesznek valami emlékezetest.

 Ő a becsvágy nélküli ember, kellemes és nemtörődöm, aki soha nem fogja lángba borítani a világot – sem meggyújtani egy gyufát.

 Se nem küzd, se nem elégedetlen. Csupán azt szeretné, hogy szórakoztassák. Csak egy néző akar lenni.



Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. július 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,786 Kategória: Irodalom » Ruth Minshull: Érzelmek
Előző cikk: Ellenségesség (2,0) Következő cikk: Konzervativizmus (3,0)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: