Arról, hogy megcsaljuk az orvost


Arról, hogy megcsaljuk az orvost

Valahányszor orvoshoz mentem, nem tudtam szabadulni a kínos és megalázó érzéstõl, hogy megcsalom a derék embert, aki mestersége és emberismerete szerint, aggályosan és gondosan, de teljesen reménytelenül foglalkozik velem. Mert mindaz, amit ajánlhatott – az orvosságok, különféle gyógymódok, víz vagy sugár, porok és folyadékok –, talán gyógyította vesém, májam vagy szívem, de nem gyógyíthatta azt, ami a betegség egyetlen oka: életmódom, mely jellemembõl, alaptermészetembõl és hajlamaimból következik. Ezért, komolyan és udvariasan, legjobb tudásunk szerint, de mindig megcsaltuk egymást, az orvos és a beteg. Életmódokat nem lehet gyógyítani, s megváltoztatni is csak ideiglenesen lehet.

Ezért gondoskodik a természet, bölcsen, a betegségekrõl: mert a legtöbb ember csak a nyavalya kényszerû vesztegzárában piheni ki idõlegesen szenvedélyeit. „Il est quelque fois saine d’être malade!"* – mondotta egy francia. A legtöbb ember elpusztulna negyvenöt éves korában, ha nem pihenne meg közben néhány hétre a betegágyban.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. február 27. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,456 Kategória: Irodalom » Márai Sándor: Füves könyv
Előző cikk: A betegségrõl, általában Következő cikk: Az egyezkedésrõl


   







Tetszik 1 Aknai Anna kedveli
Aknai Anna




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: