Arról, hogy részt kell venned az emberek dolgában


Arról, hogy részt kell venned az emberek dolgában

Akárhová menekülsz, munkába, szerepbe vagy magatartásba, az emberek nem engednek el, utánad nyúlnak, megkövetelik, hogy részt vegyél mozgalmaikban, megosszad gondjaikat, terveiket és reménységeiket, kabátod szárnyát rángatják, s megtámadnak és kitagadnak, ha elvonulsz a közös feladatok elõl. Bele kell nyugodnod – s ha mûvész vagy, gondolkozó, szemlélõdõ ember, nem könnyû ez! –, hogy az emberekkel kell tartanod. Velük kell sírnod és nevetned, s boldog és elégedett is úgy lehetsz csak, ha õk megengedik.

De az emberek – mondod te – csak egyenként felelõsségteljes, érzõ és résztvevõ emberek; tömegben olyanok, mint a csorda; a legolcsóbb jelszavak tüzelik õket, a legaljasabb vágyak feszítik a tömeg mellkasát. Hogyan vehetek részt dolgaikban, ha nem akarom, hogy lelkem kárát vallja?

Csak azt felelhetem: õrizd meg lelked szabadságát úgy, hogy igazságos maradsz. Mikor olyasmit kíván tõled a tömeg, amit lelkiismereted megtagad, tagadd meg te is kívánságukat. Mindegy, mi az ára és következménye e magatartásnak. Szolidaritásodnak határa az igazságosság. Neked is van törvényed és hatalmad, nemcsak nekik. Ez a törvény és hatalom az igazság: fejed betörhetik, de ezt a hatalmat el nem vehetik tõled.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. február 27. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,585 Kategória: Irodalom » Márai Sándor: Füves könyv
Előző cikk: Az emberi anyagról Következő cikk: Az irigységrõl


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: