Arról, amit légitámadás közben tanultam


Arról, amit légitámadás közben tanultam

Légitámadás közben azt tanultam, hogy a félelemérzet, mely a bombák közeli robbanásának lármájára az elsõ negyedórában engem is megejtett, sokkal megalázóbb, emberhez méltatlanabb, semhogy érdemes lenne annak átadni lelkünket és idegeinket. Ezért megtanítottam magam arra – ami egyébként minden szándékunk és gondolatunk egyetlen, igaz értelme –, hogy nem szabad semmitõl félni, mert aki fél a veszély pillanatában, hasztalan tanult, olvasott és gondolkozott elébb, az élet békés idõszakában, hiába szûrt le tapasztalatokat az emberi élet értékérõl és a halál természetességérõl. Aki fél, az csal: egész élete során megcsalta önmagát, mert nem készült fel igazán, erõs lélekkel a halálra. Ezért arra neveltem magam, hogy soha többé ne féljek semmitõl, ami az emberek vagy a természet részérõl fenyegethet; csak attól félek még, amit én vétkezhetem magam ellen; lelkiismeretem szavától félek; mert tetteink követnek.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. február 27. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,400 Kategória: Irodalom » Márai Sándor: Füves könyv
Előző cikk: A nikotinról Következő cikk: Az emberi közönségességrõl


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: