Arról, hogy a gonoszokkal semmit nem lehet kezdeni


Arról, hogy a gonoszokkal semmit nem lehet kezdeni

Mi a gonoszság? Rendkívül összetett tünemény. A kegyetlenség mögött legtöbbször gyermekkori sérülések vannak – de van mögötte természetesen más is, jellem, testi és lelki alkat összjátéka, rossz példák. Évezredek mûveltsége nem tudta az emberben feloldani a kegyetlenségre való hajlamot. Az állatok, a fenevadak soha nem kegyetlenek, az egyetlen macska kivételével. Kielégületlenségbõl táplálkozik a gonoszság; aztán mûveletlenségbõl. A gonoszságra hajlamos ember a maga életének könyvelésében nem ismer „tartozik" és „követel" rovatot: õ csak követel. Nem hiszem, hogy jósággal, engedékenységgel, tanítással feloldhatjuk az ilyen emberben a gonoszság és kegyetlenség indulatait. Aki gonosznak született – akad ilyen is –, vagy akit az élet csalódásai, tapasztalatai, kegyetlen fordulatai nem türelemre és megbocsátásra, hanem gonoszságra neveltek, elveszett mindenfajta erkölcsi érvelés számára. Legokosabb kitérni útjából, amennyire lehet. S lehet sajnálni is, mert legtöbbször egy kegyetlen, önzõ és buta anya vagy gonosz apa áll az ilyen ember gyermekkorának sötét hátterében.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. február 27. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,335 Kategória: Irodalom » Márai Sándor: Füves könyv
Előző cikk: A szuverén emberrõl Következő cikk: Arról, hogy égni is kell


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: