Nyelvi érdekességek

   

Az önhangzók müködési rendszere nyelvünkben
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Nyelvünkben az önhangzók nem valami bitang vagy pótlékféle segédhangok, melyeket akármikép öszvezavarni, vagy elnyelni vagy kihagyni lehet, mint az árja nyelvek némelyikében, péld. a németben, csehszlávban stb. hol néha három, négy, sőt öt mássalhangzó is öszvetorlódik.
Az önhangzók rendszeressége a gyökökben.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Mindenek előtt jellemző sajátsága nyelvünknek, hogy a mássalhangzók nehézkes öszvetorlódásátnem tűri, s hogy két mássalhangzóval kezdődő gyökszója, néhány természeti hangutánzót pl. trüsz,trücsök kivéve, alig van, s hogy önhangzója ragozáskor változatlan marad.
Az önhangzók rendszeres viszonya, illetőleg hangrendé a képzőkben és viszonyító ragokban.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Általán ismert dolog nyelvünk szervezetében, hogy a vastaghangu gyökök és törzsekhez vastag, a vékonyhanguakhoz pedig vékony hangu képzők és ragok járulnak, mint a török és némely más altaji vagy szittya nyelvekben. E sajátságnál fogva a szók két fő rendre oszlanak, egyik a vastagok (al vagy mély hangúak) másik a vékonyak (föl vagy magas hangúak) rende.
Kétágú képzők és ragok.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Ezek közől az egyik, mint vastag önhangzóju, mindenféle vastaghangzós szóhoz, a másik, mintvékony önhangzójú, mindenféle vékonyhangzóju gyökhöz vagy törzshöz járul.
Háromágú képzők és ragok.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Ezekben o, ě, ö az uralkodó önhangzók. Az első o mindenféle vastaghanghoz járul.
Hatágu képzők és viszonyragok, vagyis hárompárosak, t. i. nyilt ă e, zárt a ě és o ő hangzókkal.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
a) névképzők          ăcs, ecs, nyilt: lik-acs, ur-acs, köv-ecs, szěg-ecs(ke);          acs, ěcs, zárt: tál-acs, ház-acs(ka), kert-ěcs(ke), üveg-ěcs(ke);          ocs, öcs: bod-ocs, húr-ocs(ka), tőr-öcs(ke).
A többesszám ragozásának szabályai. A mássalhangzóval végződő gyökszókban.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
1) Ha a gyökszóban o, ó, vagy u, ú áll, a többestag o hangzót veszen fel:ok, ok-ok, or, or-ok, orr, orr-ok, kor, kor-ok, kór, kór-ok;ducz, ducz-ok, gúzs, gúzs-ok; hasonlók: bog, bogy, boly, bor, bocs, boncs, bot, dob, doh,fok, fos, gom, gyom, jog, koh, kos, kosz, lob, locs, lom, mocs, moh, moly, mor, nyom, pocs, pocz, poh,pok, por, rom, sod, som, sor, tok, topp, tor; bób, bók, c...
Az önhangzóval végződő főnevek után.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
II. 1) Az a és e az utána járuló k előtt megnyúlik : fa, fá-k, kapa kapá-k, karimá-k, paripá-k; epe epé-k, kefe kefé-k, medenczé-k, köpüczé-k. Ennek valószínű akarói szólánk.2) A szélső önhangzókat illetőleg pedig, a) A rövid t a k előtt rövid marad: tepszi-k,kocsi-k, gugyi-k, ki-k, mi-k, ti-k.
Mássalhangzóval végződő származék-főnevek után.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
III. Itt oly származékokat értünk, melyek képzője önhangzóval jár, legyen ez akár állandó,niint ecekben: lát-ás, rúl-sdg, szép-ség, akár ékvesztö, mi n t: mad-ár, eg-ér, akár kiugratható, mint••zekben : ól-nrn, hatal-om, ver-ém, öb-öl, csup-or.Általános szabály.
Mássalhangzóval végződő melléknevek.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
IV.AUaldnot szabály. A melléknevek többese jobbára nyílta, e hangzót vészen föl, s osakkivételkép zárt o, é, ö-t, különösen1) A gyökök és azon törzsek, melyek képzőji önhangzó nélküliek, ú. m.

217 cikk | 5 / 22 oldal