Nyelvi érdekességek

• Legújabb cikkek
• Legolvasottabb cikkek
• Legtárgyaltabb cikkek
• Utolsó megjegyzések


• A magyar nyelv szótára
• Első rész
• Második rész
• A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
• Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
• A gyökökről
• A szóképzésről
• A szóviszonyító ragokról


• Szótár
• Értelmező szótár
• Félreértelmező szótár
• Eszperente szótár
• Aszparanta szótár
• Öszpöröntő szótár

Nyelvi érdekességek

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: CS csa, ökörterelő szócska: csára menni, csálé, csáli. Alapérteménye: félre, egyenes iránytól eltérés. Ennélfogva származékai: csák, csákó, csáklya, csám, csámp, csámpás, csánk, csavar stb. csacs, v. csács, természeti h. csacsog, v. csácsog, csacska, csasogás, csacsi. csad, v. csád, csadaj, csadajos, csádé. Változattal: csát, csáté. csah, természeti h. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: CZ cza, kicsinyítő, fordítva acz, változattal: acs, csa: Katicza, kukacz, uracs, tócsa. l. ěcs. czab, czabár, = csavargó, csabdi. czad, = sad: czadarni a barmot = sadarni, hajszolni. czaf, 1) = mocs, locs, csaj, csajt; czafat, czafol, czafatos, 2) = laf, lef alálógó valami: czafrang, czafrangos. czáf, czáfol, czáfolat. czak, hangut. czakó (czikákoló), lat. ciconia. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: D dab, több helynevek gyöke: Dabar, Dabas stb. dacz, daczol, daczos, daczoskodik, daczosság. dag, dagad, dagaszt, dagály, dagonya, dagan, daganat, (mint: fogan, foganat, bocsán, bocsánat). dad, hangut. dadog, dadogás, dada. daj, dajka, dajkál, dajkálkodik, dajna. dal v. dan, hangut. dalol, v. danol, dana. dal v. del, dali, deli. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: DS dsa, dsadsa, bizonyos madárfaj hangja és neve, máskép: gya, gyagya. dsam v. dsám, hangut, dsamál, dsámisz, dsámiszka.dsid, dsida, dsidás, dsidáz.dsig = zsig: dsiger, zsiger.dsin, dsindsa, dsindzás. Rokona: csim, csimota. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: F fa, fás, fásít, fásúl, fajd, fajsz. Finnül: puu, svédűl: boom, németül: Baum. facs, facsar, facsarás, facsargat; fordítva: csav, csavar. fád, ige, a halászok nyelvén: hálót fádni = öszverakni. fagy, (1), fagyos, fagyoskodik, fagyjú v. faggyú. fagy, (2), fagyalfa. V. ö. magy, magyalfa, mogy, mogyoró. Rokona: bogy. faj, fajta, fajtalan, fajtalankodik, fajzik. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: G gab, (1), gabona, gabonás, gabonátlan. gab, (2), v. gáb, hangut. gabos madár (galbula), gáborka, szarkagábor. gacs, gacsaly, gacsos, l. kacs, kacsos. gács, hangut. gácsér, gácséroz. V. ö. kacs, kács. gad, gadócz, halnem, lat. gadus. gag v. gág, lúdhang, gaga, gágog, gágogás. gág, 1) gágó am. tátott száju, 2) gajmó. gagy, hangut. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: GY gya, gyagya ily hangon szóló madár neve, máskép dsa, dsadsa. gyak, (1), ige, a szurás, bökés alapfogalmával: gyaka, gyakás, gyakdos. Rokonai dák, dákos, dög, dögönyeg, dögönyöz. gyak, (2), a cselekvést, működést jelentő dia, csia, szókkal rokon, gyakor, gyakorol, gyakorta. gyal, (1), gyaláz, gyalázat, gyalázkodik; gyalog, gyalogol, V. ö. al, aláz. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: H ha, (1), né-ha, vala-ha, minden-ha, so-ha (se-ha). Alapérteménye: idő, kor, innen: hái-bái = régi, ócska. ha, (2), föltételes kötszó, melyet a régiek név gyanánt ragoztak is. "Hával (föltétellel) oldozta fel." Pázmán. ha, (3), elvont gyöke a takarót, burkot, héját jelentő haj, hám, hás, hártya származékoknak. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: J ja v. jo, jav, jov, javas, jovas, javasol, jovasol, jobb, javit, javul, jó, jós, jósol, józan. Rokona i, az ig jog, igaz jogos, igazság, jogosság szókban. jaj, fájdalmas kedélyszó: jajgat, jajong, jajdúl, jajdít, jajász = gyász. jar v. jár: jargal, régies, am. nyargal; járás, járat, jártat, járdogál, járkál. ját, (1), névtárs, névrokon, drusza. Székely szó. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: K ka, kaka, kakál, kakás. Mint csunyát és roszat jelentővel egyezik a hellen: kakoV. kab, 1) kaba, babócza; 2) kabona: 3) = kap, kapar. káb, kába, kábít, kábúl, kábaság. V. ö. csáb. kacs, v. kács (1) hangut, kacsa, kacsáz, kácsa, kacsér. V. ö. gócz, gócza. kacs, (2), görbére hajlás: kacska, kacsínt. V. ö. kan-cs. kacz, (1), kedélyhang: kaczag, kaczagás, kaczagtat. Olvasd tovább »