Nyelvi érdekességek - A magyar nyelv szótára

   

Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: L, LY
A gyökökről
la v. lá, nézésre intő, figyelmeztető: lám, láé, lát, látszik. lab, (1), = lap: laboda, lapulevelü, zöldség neme. lab, (2), = lob: labda, lapdás, lapdázik. lab, (3), hangut. = hab: labatol, habatol, habog. láb, lábas, lábatlan, lábol, lábos (edény), lábad, lábadoz. Mint az állati test alsó tagját jelentő szónak elvont gyöke la, le (alá), honnan: láb v.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: M
A gyökökről
ma, mai, mán v. már, maság, mast v. most, mostanság. má, = bá, mám, mámmám, mamlasz, mamuk. macs, hangut. macsog, macska. macz, macza, maczi, maczkó, cziczamacza. mad, madár, madaras, madarász. Szanszkritúl pat am. repűl. magy = mogy, bogy: magyal, magyalos, magyaró. V. ö. fagy, fagyal. mag, (1), fn. magv, magvas, magvasodik, magzik. mag, (2), elv.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: N
A gyökökről
na = no!, biztató, sürgető; l. no. nad = ned: nadár, a borjazó tehéntől elfolyó nedv; nadály, vérnedvet szopó piócza. nád, nádal, nádas, nádaz. Átv. ért. nádol, nádolás. nagy, nagyon, nagyság, nagyságos, nagyít, nagyobbodik, nagyoll. nap, (1), égi test; napi, napol, napos, napság, nappal, napkelet, napest. Talán n előtéttel am. ap, apa?.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: NY
A gyökökről
nyaf, hangut. nyafog, nyafogás, nyafiga, nyifnyaf. nyak, nyakas, nyakaz, nyakgat, nyaklik, nyakló, nyaksi. nyák, sűrü, nyálféle nedv, folyadék, (mucus, mucedo), nyákos. nyal, (1), nyalás, nyalakodik, nyalánk, nyalánkság, nyalogat. Átv. ért. nyalka, nyalkaság. nyal, (2), nyaláb (Ballen?), nyalábol; magas hangon: nyel v. nyél.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: P
A gyökökről
pa, kettőztetve papa, gyermeknyelven am. étel, papál am. eszik. pacs, pacz, hangutánzók: pacskol, pacskolás, pacsér, pacsérta, paczi, paczka, paczkáz. Hellenül: patassw. V. ö. pat, patél. pacz, paczal, paczalos. V. ö. pocz, poczok. pad, padol, padolat, pados, padoz, padló, padlás. Egyezik vele a német: Boden. páh, ütési, verési hangut. páhol, páholás.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: R
A gyökökről
ra, a fölszín, magasság alapérteményével: rám, rajtam, rólam. rab, rabol, rablás, rabság. Hasonlók a lat. rapit, ném. raffen, rauben. rács, rácsa, rácsol, rácsolat, rácsos, rácsoz. V. ö. ró, rovács. rag, (1), hurczoló erőszak: ragad, (áth.), ragadoz, ragadozás, ragadmány. rag, (2), vonzódás, tapadás: ragad (önh.), ragaszt, ragaszték, ragasz, raggat. rág.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: S
A gyökökről
sa = csa: sanda, félre, csára néző, sánta, sántikál, sántít, csára lépdegelve megy. sad, sadar, sadargat. V. ö. had, hadar. saj, (1) = sav: sajmegy, sajt, sajtalan. saj, (2), kedélyszó: sajn, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik. saj, (3), szaglási hang: sajdít, sejt. saj, (4) = suj: sajt, sajtó, sajtól = sujt, sújtó, sujtól.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: SZ
A gyökökről
sza, (1), tátongó terjedés, nyilás: szá, száj, szád; szana, száguld. Vékonyh.: sze, szét. sza, (2), hasítás, metszési nyilás alapértelmével: szab, szabdal, szak, szakad; szal, szalu, szalúl, szalag; szám, számlik, szánt. Vékonyhangon: sze, szeg, szegdel; szek, szekercze; (szakócza), szel, szelet.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T
A gyökökről
ta v. to, messzeség: taa, toa, tova, tahát, táv, távol, táj, tól (től), túl; tal, tol, tasz, tosz, tács, taval. tá, felnyitott száj: tát, táté, tájbász, tácsó, tátogat, tátri, tábirtos. tacs, v. tács 1) dajkanyelven am. messze. távol. Tácsba menni, v. tátába. 2) tacskó (b) = csacskó, csacska. tag, (1), tagad, tagadás, tagadhatlan.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: V
A gyökökről
va, elvont gyöke váj, vág, vál, vás, önálló szóknak, melyek nyilásra, szakadásra vonatkoznak. vacz, (1), hangut. vaczog (a fog), vaczogtat. vacz, (2), vaczok, vaczkalódik. V. ö. fész, fészek, fészkelődik. vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadúl, vadság. vád, vádol, vádolás, vádoló, vádos, vádoskodik. Hasonló a szláv: vadím, perlek.

143 cikk | 10 / 15 oldal