Nyelvi érdekességek - A magyar nyelv szótára

   

A magyar szók öszhasonlítása áz altáji, nevezetesen a finn családdal
Második rész
Hogy a dologról tisztább fogalmunk legyen, azon szókat, melyek e nyelvekben közösek, több categoriára osztjuk. 1) Melyek mint természet- vagy kedélyhangutánzók más családbeliekkel is egyeznek, mint finn: harakka, m. szarka, szl. sztraka,           -   härkä, - ökör, wog. okuz. ném.
A képzők és ragok őszhasonlítása.
Második rész
A szóhasonlításnak egyik szótári tárgyát teszik a képzők és ragok, melyekről inductio útján szintén azt veszszük észre, hogy többen különféle családú nyelvekben egyeznek. A képzett szók hasonlóságának különféle nemei vannak. 1) merő idomúlatok, midőn a) a kölcsön vett szó az illető nyelv hangrendszeréhez idomíttatik,pl. a lat. hodie, ném.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése. A bötük száma
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A magyar élő nyelvben létező számosabb hangokra az irásban csak korlátolt menynyiségben negyven önálló bötüt különböztetünk meg, s azokat következőkép jegyezzük: a, á, b, cs, cz, d, ds, e, ě, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.
A bötük felosztása.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A hangok és így a bötük is önhangzók vagy mássalhangzók. A szokott jegyű önhangzók időmértékre nézve: a) rövidek: a, e, ě, i, o, u, ö, ü, b) hosszúk: á, é, í, ó, ú, ő, ű. 1) A rövid a szabatosan megkülönböztetve a köz beszédben is kétféle kiejtésü volna.
A rövid önhangzók viszonyai egymáshoz.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A föntebbi hangelemzés szerint a rövid önhangzók: a) vastagok: ă, a, o, u, b) vékonyak: e, ě, ö, ü, c) élesek és közösek: ë, i.
I. ă, e, nyiltak
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
1) A névviszonyító ragokban: ba, be: ház-ba, ól-ba, kert-be, ölbe; ban, ben: ház-ban, ól-ban, kert-ben, öl-ben; nak, nek: ház-nak, ól-nak, kert-nek, öl-nek; val, vel: hó-val, bú-val, lé-vel, tű-vel; ra, re: hó-ra, bú-ra, lé-re, tű-re; abb, ebb: igaz-abb, okos-abb, nyers-ebb, hüs-...
II. a, ě, zártak.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Valamint a zárt a középhangot képez a nyílt ă és o között, úgy a zártě középhang a nyilt e és ö között: ă,       a,       o, e, ě, ö. A zárt a létezését a gyökökben föntebb már érintettük.
III. o, ö.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
E két hangzónak párhuzamossága nyelvünk hangrendében világos, s mind a gyökökre, mind a viszony ragokra és képzőkre kiterjed, mint: csom csöm csomor csömör, gomb gömb gondor göndör, gombocz gömböcz gomoly gömöly, csomoszol csömöszöl porzsol pörzsöl, bontok döntök bontom döntöm, bontson ...
u, ü
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
«, «.Ezek a ragokban és képzőkben szabály szerint más hangzót kizárnak, az első avastag, a második a vékony hangú gyökök és törzsekhez járulván:— 41 —görbe láb-M csonka kez-tíszap-w val-M köp-tí gyöp-ti,ház-unk ur-unk fej-tínk sziv-tink,jár-unk áll-unk megy-iink jöv-iínk,lát-t-wk vár-t-«k les-t-«k tör-t iífc,lát-nunk vár-nunk les-ntink tör-ntínk.Néha o, é helyett állanak pl.
i.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Az t közös hangzó, melyet mind a vastag mind a vékonyhangu gyökök és törziek; valamint az i-hangzóju ragok és képzők mindenféle szóhoz járulnak u. m.

143 cikk | 3 / 15 oldal