A gyökök nemződése nyelvünkben


A gyökök nemződése nyelvünkben

A gyököket általán három fő osztályra sorozhatjuk.


1) Melyek valamely kedvező vagy kedvezőtlen érzésből fakadt hangnak kinyomatai, vagyis úgynevezett

kedélyszók, és pedig emberi vagy oktalan állati kedélyhangok, mennyiben ezek is az illető állatnak

bizonyos érzését fejezik ki, pl. más érzésből nyerít, másból röhög, másból fortyog a

ló; más-más ebi kedélyhangra mutatnak: ugat, vonyít, csahol, szükül; a tyúk jó kedvében kárál,

káricsál, ha szomorú kotlik, midőn megijed, kotkodákol, ha ragadozó madarat lát,

kirrog. Emberi kedélyhangok és szók hihi! haha!! oh! ah! huh! jaj! nyö-g, soh-ajt stb.


2) Melyek akármely testnek a levegőbe vagy más testbe ütközött erősebb surlódása illetőleg mozdulása,

mozgása által támadott s a fülekbe ütődött hangok utánzásai pl. csör, dör, pú, dú, suh, zuh, sis.

Ide tartoznak az állati test szervei által képzett mindazon hangok is, melyek nem kedélyből fakadnak,

hanem csupán az illető szervek működéséből, mint: keh, lih, leh, pih, korty, horty, roty, szorty,

szusz, szisz, pisz, posz, nyif, tuty, mukk.


3) Melyek a látszervek közegével észlelt tárgyakat némi szembeötlő tulajdonságaikról vagy viszonyaikról

nevezik, milyenek a) közelség vagy távolság; b) nagyság, kicsiség; c) magasság alacsonyság; d) gömbölyüség,

tertyedség, laposság; e) mozgékonyság vagy tespedő állapot; f) együttesség vagy szétváltság, stb.

Mi a tapintás utján észlelt tárgyakat illeti, ezek közől némelyek az érintés által okozott hangtól

vették neveiket, mint: tap, tasz, csap; mások a látszervekre ható valamely tulajdonságuktól, pl.

lágy; ami a nyomásnak engedve leebb, alább száll, lohad, lapul; rugalmas, ami kihúzva,

öszvehúzva ismét elébbi állapotába visszaugrik. Az izlésre és szaglásra vonatkozó tárgyak pedig többen

azon kedélyhangtól vették neveiket, melyet vonzó vagy eltaszító benyomásuk okozni szoktak, pl.

bű, bűz, piha, piszok; különben a beszivástól: szag, szamat, szimat, szop, szürcsöl, hörpöl.

A két első pont alatti szók a bel vagy külérzékekre ható benyomások szótestesült képmásai, melyek

alkotására csak az alsóbb elmetehetség foly be, csak az érzékeknek többé kevesebbé finom fogékonyságát

s a szószervek kisebb nagyobb ügyességét tételezik föl. A különbség köztük az, hogy az emberi kedélyhangokat,

vagyis az általok kifejezett érzést néma arczbeszéddel is lehet helyettesíteni, és láthatókká tenni,

a második osztálybelieket pedig nem.

A harmadik osztálybeli szók képzésénél már nem csupán az alsóbb, hanem a felsőbb tehetségek is működnek,

midőn a szemmel látható tárgyak kül viszonyait észlelik, azután bizonyos elvont jegyeiket kiemelik,

s azoknál fogva nevezik. Ezek is oly nemüek, melyeket némabeszéd, illetőleg taglejtés által utánozni,

sőt világosabbá, élénkebbé láthatóvá lehet tenni, pl. a távolságot, közelséget, magasságot, alacsonságot,

gömbölyüséget, keringést, lóbázást stb.

Természetszerü dolognak véljük, hogy az emberi szózatok között eredetre nézve elsők a kedélyhangok,

s az ezekből ízelt kedélyszók milyenekkel az oktalan állatok is birnak; azután azok, melyek a fülek

által felfogott természeti hangokat utánozzák, mert ezeket készen veszszük által, honnan ezekben

a legkülönbözőbb faju népek nyelvei is többé kevésbé hasonlók egymáshoz, pl. az égdörgést jelentó szókban.

A harmadik osztálybeli szókra nézve már gyakran egészen elválnak a nyelvek egymástól, amint t. i.

az elnevezés alapjaul az illető tárgynak egyik emez, másik amaz tulajdonságát fogta fel, pl.

ágyu v. álgyu az alvó (háló) helyet jelentő ágy v. álgy-tól vette nevét,

vagyis a magyar ész felfogása szerint álgyu = álgyféle talapon fekvő nagy lőszer, máskép:

pattantyú, nagyot pattanó hangjától; a német Stück a derekat, darabot jelentő Stück,

vagy tönköt, tőkét jelentő Stock-hoz van hasonlítva, mintegy különböztetésül a vékonyabb száru

ághoz hasonló puskától; szlávul: djelo jelent darabot és álgyut. De a német Stock és

rokona Docke már a magyar tőke, tönk szóval rokon. A latin serpens a hason csuszkáló

serpo-tól, a magyar kígyó fordítva gyík-ó, az élénk mozgása gyík = csik-hoz

hasonló, de a serpo gyöke ser a surlódást jelentő magyar sěr-lik, sër-lő szókkal

rokon.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,255 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: Elvont vagy elavult törzsek Következő cikk: A gyökök módosulatai


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: