A gyökök módosulatai


A gyökök módosulatai

1) Midőn az elülálló önhangzó változik, s az alapfogalomnak másmás árnyalatát vagy nemét fejezi ki, pl.

mint a metszésre, hasításra vonatkozó szócsalád r alaphangú gyöke: ar, arat, árt,

ártány (= herélt kan), or, ort, orló, ortovány (fordítva ): ir, irt, irtás, irtogat,

iromba, irás, ür, ürü (herélt kos);előtéttel: bar, barázda; bor, borotva;

ber, berbecs (ürü); csor, csoroszla; dor, doroszló; far, farag,

for, forgács; kar, kard, karcz; kor, korsin, kornicz, korbál; her, herdel;

hor, hornyol; har, har-ap; nyír, nyirkál; sar, sarabol, sarol, sarló;

tar, tarol.

         

2) Midőn az elűlálló önhangzó változatlanul marad, s mássalhangzója változik, pl. az i alaphangu

s könnyű mozgásu szócsalád: icz, iczeg; ill, illeg; in, inog; isz, iszamlik;

izs, izseg; előtéttel: bicz, biczeg; bill, billeg; vill, villog;

pizs, pizseg; vincz, vinczároz; az ő alaphangu s kerek-gömbölyü szócsalád:

öb, öböl, ök, ököl; öl, ölel; öv, övedz; előtéttel: csöb, csöbör;

döb, döbön; göb, göbü stb.

         

3) Midőn csak az elülső mássalhangzó változik: om öm alaphangú, párhuzamos dudorú család:

bom, bombék; böm, böndő; csom, csomó, csomb, csombor; csöm, csömb, csömbölék;

czom, czomb; dom, domb, dombor; döm, dömb, dömbicz; tom, tombácz, tomp, tompor;

töm, tömpe, tömör; zom, zomok, zöm, zömök, zsom, zsomb, zsombék;

gom, gomb, gomba, gomoly; göm, gömb, gömböly; gyom, gyomor, gyöm, gyöngy;

hom, homolít, homolka, homorú; höm, hömp, hömpölyög; kom, kompoty; köm, köndör.

         

4) Midőn csak a középhangzó változik, pl. fak, fakad, fek, fekély; fon, fonák,

fen, fenék, val, valag, vál, válik, válu; vás, vásik, vés, vésű;

far, farol, fartat, for, forog, fer, ferde; par, parázs, pěr, pěrzsěl,

pör, pörcz; lap, lapu, lapácz, lep, lepény, lip, lippen.

         

5) Midőn a véghang változik, pl. a ka alaphangu kerek görbe család: kacs, kacska,

kacsiba; kaj, kajla, kajmó; kam, kampó; kany, kanyar, kanya; kal, kalinkó,

kalimpázik.

         

6) Kettős változattal, pl. fél, felel, felelet, vál, válasz, válaszol; for, forgó,

par, parittya; dere-dara, tere-tura; cseléd, család; kar-ika, gur-iga;

bib-asz, pim-asz; biz-gál, pisz-kál; bog, pok;

bód-or, pót-or, rib-anczos, rap-anczos.

         

7) Hármas változattal: fész-ek, vacz-ok; bös-törködik, pěz-děrkědik;

alt (alutt) tej, ord-a; laj-ha, reny-he.

         

8) Fordítva: csaf-ar, facs-ar; csev-eg, fecs-eg; csob-án, bocs-ka,

gúb-ó, bug-a; hus-áng, suh-áng; kecs-ély, csek-ély,

zsug-orodik, guzs-orodik.

Az imént elszámlált példák, melyeket számtalanokkal lehet szaporítani, mutatják, hogy a nyelvalkotó

ész a rokon fogalmakat rokon hangokkal szereti kifejezni; legrokonabbak pedig az ugyanazon szerviek,

pl. mil milling, vil világ, villám, pir piros, mir mirígy, vir virad;

melyek mind valami tüzes szinűt, fényűt jelentenek, s első hangjaik ajkiak: m, o, v, a második

mindnyájokkal közös élénk hangzatu i, a harmadik l és r legközelebbi rokonok.

Igy egyeznek egymással a magyar fe vagy fej, a finn pää; a magyar fa,

német Baum, finn puu.

Ezen változáson alapulnak a hasonértelmüek (synonyma) ama nemei, melyek ugyanazon szervi hangok

módosítványai, mint: bog, csomó a fán, bok, bok-a = csontbog a lábszáron; pog,

pog-ács = boghoz hasonló sütemény; pok, a szegnek bogos feje; pók, in-pók, húsos bogféle

kinövés a ló lábszárán, inán; bug, buga, a kender bogforma koronája; bogy, bogy-ó, kis

boghoz hasonló gyümölcs; bugy, bugy-a, bogos forradás a fa derekán; buk, bukta, több

bogból álló sütemény; bocz, boczkó, bucz, buczkó, csomós, kemény bog; vékonyhangon:

büg, bögy, bögyök; fordítva: gob, gobhal, gömbölyü, gobos fejü hal; gub, gubó,

gobbá alakult selyemszálak, kob, kobak stb.

Más nyelvekkel hasonlítva: bur-ok, bul-a, lat. vol-ucrum, bul-ga,

vel-um; dob-asz, lat. tum-idus; büd-ös, lat. foct-idus, put-idus;

bék, lat. pax; fi, fial, (régi), lat. filius, finnül poikas;

pór-ias németül puj, hell. paiz, tótul paholek, lat. puer;

bök-ő, lat. pug-io, lengyelűl pik-a;

báb, lat. pup-pa; per-eszlén, lat. ver-ticillum;

ford-ít, lat. vort-it; mez, lat. ves-tis;

ned, med, lat. mad-or, német: nasz, netz-en, stb. stb.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,839 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: A gyökök nemződése nyelvünkben Következő cikk: Az egyenlőhangú (homonym) gyökökről


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: