Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Á


Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Á

á, (1), bámulási, szájtátó hang: ács (= ám-cs = án-cs), ácsorog; ám, ámé, ámít, ámúl, ámékodik; előtéttel: bá, bám, bámé, bámész, bámészkodik, báva, báj, bájol; má, málé (száju), mámor.

á, (2), kedélyhang: át, átok, átkoz, átkos; ád, ádáz.

ács, régen álcs, ácsol, ácsolás, ácsodoz; rokona a régies cseál.

ád, ádáz; azonos át (1) gyökkel; V. ö. á (2).

ág, ágas, ágaskodik, ágaz, ágazik; előtéttel rokona: hág, hágdos.

ágy, ágyas, ágyaz, ágyu, ágyuz; l. ál, (2).

áh, kedélyszó, áhít, áhítat, áhítatos, áhítoz.

áj, (1), szájtátásra vonatkozó: ájúl, ájulás, ájuldozik.

áj, (2), kegyeletes kedélyhang: ájt, ájtat, ájtatos, ájtatoskodik; V. ö. asz, ász.

áj, (3), = ás, földet ájni = ásni; előtéttel: váj, vájkál; V. ö. vás.

ál, (1), kedélyszó: áld, áldás, áldomás; előtéttel: hál, hála, hálál, háláskodik. Mint természeti hangutánzóval rokonok a szláv chwála, fála, héber hullal (laudatus est).

ál, (2), álom, álmos, álgy (amin alusznnk), álgyu, ágyforma talapon fekvő nagy lőszer; előlehhel: hál, hálás, hálál, rokon a latin halo, halitus.

ál, (3), áloz, álozás, álarcz; V. ö. al. alakos.

ál, (4), ált, által = el-túl; általl, általkodik.

áll, (1), ige: állás, állomány, állít, állapít, állapodik, állat (substantia).

áll, (2), állat, (animal), állati, állatiság. Eredetileg talán a lélekzést jelentő áh, ál gyöktől, mint a latin anima, (anemoV), animal.

áll, (3), állas, állaz, állazó. Régiesen al, "megverik Izraelnek alát." Rokona: al, melyből alatt, alul stb. származtak.

ám, csudálkozási, bámulási, ráhagyási kedélyszó: ámít, ámúl, ámé; ám úgy! ám legyen; előtéttel: bám; V. ö. á.

ángy, ángyomasszony, ángyi, ángyika; előtéttel: gyángyi. Az any, anya szókkal rokon.

áncs, (ám-cs) áncsorog, áncsori, máskép ács, ácsorog, ácsori; V. ö. szájtátó á.

áp, (1), ápor, áporodik, áporodott; előtéttel: záh, zápúl, záptojás.

áp, (2), ápol, ápolás; V. ö. ap.

ár, (1), magasságra, nagyságra vonatkozó: árad, áraszt; rokona: or, orom, orj.

ár, (2), valaminek becse, értéke: áru, árul, áros, ároz; vékony hangon: ér, érték, érdem, előtéttel; bér.

ár, (3), árny, árnyék, árnyal, árnyalás; rokona: er, ernyő, eresz.

ár, (4), v. árr, szuró, metsző érteményű: varga-ár, árral szúrni, bökni; előtéttel: dár, dárda, nyár, nyárs, bár, bárd. Rokonai: ar, arat, ir, irt, or, ort.

ár, (5), árpa, árpás, röviden: ar, arpa; talán szurós tulajdonságától, amidőn gyöke egy a 4. szám alattival.

ár, (6), árva, árválkodik; rokona a fosztásra vonatkozó or, orv, oroz, s a latin orbus, orphanus.

ár, (7), árt, ármány.

ás, (1), szájtátó: ásít, ásítás, ásítozik. Rokona: áj, ájul, ájuldozik.

ás, (2), ige; ásás, ásó, ásvány, áskál, áskálódik, ásogat; V. ö. áj, váj, vásik.

ász, ászok, ászokfa, valószinűleg = al-z, alzék, hordók alá tett dorong.

át, (1), boszús kedélyszó: átok, átkoz; V. ö. á (2).

át, (2), átall, átalkodik, átalkodás.

áz, ázik, ázás, ázalék, áztat, áztató, rokona: víz


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,361 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: A Következő cikk: Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: E Ë É


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: